Lassan újra elérhető közelségbe kerül a következő műtét, amit terveink szerint összekötnénk a hematológiai kontrollal, hogy ne kelljen rövid időn belül kétszer is utazni! Így a december 1-énk kicsit zsúfolt lesz és csak bízni tudunk benne, hogy minden rendben lesz!

A héten volt pár álmatlan éjszakánk. Zalán nem sokkal azután, hogy elaludt, már sírva kelt is fel. Kérdeztem tőle mi fáj, de mindig csak a kis lábát mutatta. Eléggé megijedtem, hiszen a retinoblastoma elméletileg másodlagos daganatként szóródhat a csontba, amit elméletileg térd közeli fájdalom jelezhet. Kicsit be is pánikoltam! 🙁 Így mikor Zalán végre visszaaludt ezen járt az agyam. Meg is fogom említeni a következő kontrollon! Inkább nevessek együtt az orvossal, mint komolyabb baj legyen!

Aztán szépen lassan megnyugodtak az éjszakáink, Zalán újra nyugodtan pihen. Talán csak valami banális oka volt az ébredéseknek! Annyira bízom benne! Közben Jázmin is beteg lett, fájt a torka, kedd reggelre be is lázasodott. 🙁 Most már látszólag nincs nagy baja. 🙂 Reméljük Zalán nem kapja el tőle és nem fog csúszni ezúttal is a műtét.

Közben zajlik nálunk az élet, sőt, már-már az lenne az érdekes,ha nem így történne! Tegnap este pl. leszakadt a kamrában a polc, jónéhány befőttünk ment tönkre. 🙁 Annyira bánt! 🙁 Lassan már semmit sem merünk a falra akasztani hiszen ha emlékeztek, a tél végén a konyhaszekrényünk esett le a falról és tört ripityára. 🙁 De még az a szerencse, hogy egyik gyerek sem volt ott és nem történt nagyobb baj!

Én ma elkezdtem a jogosítvány szerzés gyakorlati részét, vezettem. Hát mit mondjak? Nem is olyan egyszerű, mint gondoltam! 🙁 De még mindig valahogy úgy vagyok vele, ha másnak sikerült, nekem is sikerülni fog! Egyszerűen muszáj! Bár most még el sem tudom képzelni, hogy ezt valaha is képes leszek megtanulni. 😀 De a napi jó hír, ma senkit sem sikerült kinyírnom! 🙂