2015.02.09.

2015.02.09.

Rossz éjszaka után sajnos hamar lett reggel és mi újra útra keltünk. A felfelé vezető út eseménytelenül telt, Zalán végigaludta az utat. Csak a kórháznál ébresztettem fel és apa már ment is vele előre, míg parkolót kerestem.

Mire felértem az osztályra, Zalán már nyugodtan játszott, mintha csak otthon lenne. Az osztályon több ismerőssel is találkoztunk. Nem hiába, hiszen nem most kezdtük a kezeléseket! Volt idő ismeretségekre szert tenni. Ilyenkor az ember kicsit jobban megnyílik, hiszen olyan szülőkkel beszélgethetünk, akik ugyanazt élik át, mint mi. Könnyebb átadni a gondolatokat, érzéseket és könnyebb elfogadni a tanácsokat.

Zalán a szemcseppek között vígan játszott, mintha nem is kórházban lett volna. A cseppentéseknél pityergett, de gyorsan megvigasztalódott. 3. volt végül is a sorban, így fél 10 után nem sokkal be is került a műtőbe. Az elválás, mint mindig, most sem volt zökkenőmentes annak ellenére hogy megbeszéltük, nem kell sírni, alszik egyet a doktornénivel, majd a vállamon is. Persze szegényem akkor is sírt. Mivel tervben volt, hogy átmegyünk a Tűzoltóba, amint felébred az altatásból, gondoltuk két legyet ütünk egycsapásra és szóltunk, hogy még akkor vegyenek tőle vért, míg alszik. Így is lett, viszont, így kicsit elhúzódott az altatás, hiszen nem is olyan könnyű vénát találni a kis dundus kacsókon. Így aztán vártunk…

Először a doktornéni jött ki a zsilipen, majd szinte ugyanakkor a 2 kémcsőnyi vér is. A doktornéni nagyon aranyos volt, mint mindig, szinte még ki sem lépett a zsilipen, már mondta is, hogy minden rendben volt. Új daganat nincs (1 éve!!!!) és a régiek sem aktívak. Egy sor kérdést tettem fel neki, ami már olyan régóta kikívánkozott. Kíváncsi voltam, megjött-e már a tavaly júniusban levett genetikai vérvétel eredménye, de sajnos még nem. Tudom, hogy Essenben készítik, de ilyen lassan? 🙁 Kérdeztem azt is hogy egy mennyire nagy dolog, hogy már 1 éve nincs új daganat. Azt a választ kaptam, hogy ez nagyon jó! A doktornéni szerint ez sokat javít az esélyeinken. Teljes bizonyossággal nem lehet kijelenteni, hogy nem lesz már új daganat, hiszen előfordulhat, de egyre kisebb az esély. 🙂 Kérdeztem azt is, hogy mi van akkor, ha mégis lesz? Egyáltalán előfordulhat-e olyan, hogy a kezelési szünetekben netán egy új daganat akkorára nő, hogy nem lehet már helyileg kezelni. A doktornéni szerint ez szinte lehetetlen és ennek nagyon örülök! Annak pedig még jobban, hogy várhatóan nem lesz szükség további kemoterápiás kezelésekre. 🙂

Aztán nemsokára még félálomban érkezett Zalán is. Átvettem és egészen háromnegyed 11-ig aludt a vállamon. Mikor felébredt, kapott inni és már öltöztünk is, mentünk át a Tűzoltóba. Egyből mentünk is az osztályra, ahol már vártak minket és szinte azonnal meg is vizsgálták. Zalán nagyon ügyes volt, egy hangja nem volt. A torkát is engedte megnézni, önként nyitotta a száját és engedte, hogy a doktornéni belevilágítson lámpával. Nagyon ügyes volt! 🙂

Míg a papírokra vártunk, elmajszolt egy egész szendvicset. Szegényem annyira éhes volt már, hogy még a zsemlét is megette. 🙂 Mindenki csak nézett, hogy fért bele egy ekkora kis emberbe egy olyan hatalmas szendvics. 🙂 A lényeg a lényegben az, hogy Zalánnal minden rendben van! <3 Nagyon ügyes ez a kis ember! Bámulatos a gyógyulása és én igazán büszke vagyok rá!

A hazafelé vezető út már izgalmasabb volt, hiszen elkezdett esni a hó és mire hazaértünk, bizony igencsak csúszott az út. Főleg Pannonhalma után. De egy a lényeg, minden rendben van és épségben haza is értünk! 🙂

Legközelebb március 2-án kell mennünk szemészetre, onkológiára pedig 6-8 hét múlva! Köszönjük mindenkinek, aki ma gondolt ránk, szorított nekünk, imádkozott értünk! Köszönjük, hogy támogattok, erőt adtok, mellettünk vagytok! Hiszem, hogy az életben semmi sem történik véletlenül és ha ennyien akarjuk, Zalán meg fog gyógyulni! Hiszen olyan jó úton haladunk… <3


11 thoughts on “2015.02.09.

  1. Nagyon öröltem, örülök a jó hírnek!!! Ja, és gratulálok a jogosítványhoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

tizenöt + tizenhárom =