2015.02.16.

2015.02.16.

Nem tűntünk el, csak a hétvégénk nagyon sűrűre sikerült. Igazából nem is volt egy szusszanásnyi időnk sem, valami mindig volt, ahova rohantunk.

OLYMPUS DIGITAL CAMERASzombaton Csengénk farsangja volt, amire mind elmentünk. AZ én kis hercegnőm Elsának öltözött. Nekem ő volt a legszebb kis ember a teremben! <3 Az óvónéni is megjegyezte milyen nagyra nőtt, mióta nem látta. Csenge is nagyon jól érezte magát, hát még Zalán. Kicsit kivételezett helyzetben is volt, mert bár a tesók nem szoktak ajándékot kapni az óvónénitől, csak az ovisok, ő bizony kapott. És milyen büszke volt rá! Aztán mikor a bohóc is hajtogatott neki lufit… Nagyon örült neki! Ez volt az első alkalom, hogy ennyi ember között lehetett, de úgy gondoltuk, mivel csak március elején megyünk legközelebb Budapestre, ennyi kis lazulást most megengedhetünk. Annyira élvezte a bulit, a színpadon táncolt, alig tudtuk leszedni. 🙂 Ilyen önfeledten talán még mi sem láttuk. 🙂

OLYMPUS DIGITAL CAMERAVettünk pár darab tombolát is, de sajnos nem nagyon nyertünk. 🙁 Sebaj, a lényeg az, hogy mindenki jól érezte magát!

Közben már készülünk a hétvégi Baba-expóra is, ahova szándékaink szerint mi is el fogunk látogatni. Hogy hogyan, az még kérdés, hiszen nem nagyon van az ismeretségi körünkben olyan ember, akinek legalább 7 személyes az autója. De szándékunkban áll elmenni és megköszönni a sok segítőkész embernek a felajánlást. 🙂 Megmondom őszintén még soha nem voltunk ilyen rendezvényen, így elképzelni sem tudom milyen lesz és hogy fogok bírni Zalánnal, aki az utóbbi időben elég gazfickó lett! 🙂 Folyamatosan próbálgatja a saját és a türelmem határait is. Persze ha valamire nemet mondok, éktelen üvöltésbe kezd. Pár napja nem működik a “beszéljük meg” stratégiám! 🙁 Remélem ez még fog változni, mert mostanában elég kaotikus a helyzet itthon emiatt.

Amúgy sem túl könnyű ez a nap, hiszen apa éjszakás volt, onnan pedig nem hazajött, hanem ment is egyből kötelező továbbképzésre. Andrásom reggel lekéste az iskolabuszt, Jázmin nem akart suliba menni, Csenge nem akart felöltözni, Zalán pedig nem volt hajlandó megválni a felmosótól. Gondolhatjátok…

Most már azért nyugalom van, apa éppen az imént ért haza, Jázmin már leckét ír, Zalán pedig miután egy óriásit esett délelőtt az udvaron, telibekapva egy hatalmas sártengert, végre édesen szuszogva alszik mellettem! <3 Hatalmas egy pofa! Mindent mond már, de sajnos minden második szava az, hogy nem! Valószínűleg nagyon tetszik neki, mert minduntalan gyakorolja. 🙂 Persze sokszor a hajam égnek áll tőle, de annyira szeretem! Minden egyes együtt töltött percért hálás vagyok az életnek még akkor is, ha közben ekkora küzdelmet kell vívnunk azért, hogy még sokáig örülhessünk egymásnak!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

tíz − hat =