Még meg sem melegedett nálunk a tegnapi támogatás, már meg is rendeltem a szükséges étrend kiegészítők egy részét. Amit sikerült, azok a következők:

Emóció, Multi Star, BioGaia +D vitamin narancsos rágótabletta 10 doboz, 2 üveg manómanna, 2 karton szénsavmentes deutériummentes víz, NanoLutein +A vitamin, Colostrum. Mindezekért 88.437 + szállítást kell fizetnem. Nem kevés! 🙁 De szerencsére ez már megvan, pontosabban már meg lesz! Még egyszer köszönjük mindenkinek, aki ehhez hozzájárult.

Sajnos már csak 1 hét van az iskoláig, jövő héten ilyenkor már pakoljuk a táskákat és készülünk. 🙁 Nagyon szomorú vagyok emiatt! 🙁 Újra üres lesz a ház, még üresebb, mint eddig iskolaidőben, hiszen már Csenge se lesz itthon. Sajnos muszáj már menni neki is. Félek ettől a tanévtől ismét. Annyira jó volt a nyár! A gyerekek itthon voltak, szem előtt, nem kellett attól félnem, hogy valami betegséget összeszednek. És most jön a hűvösebb, terjednek a vírusok és baktériumok. Főleg az oviban, suliban, közösségben. Zalánnak még mindig nincs saját szobája, ahova el tudnám “rejteni”, ha valamelyik tesó beteg, nehog elkapja. Még mindig egy szobában élünk 5-en. Így óhatatlanul ha valamelyik nagyobb tesó hazahoz bármi betegséget, Zalán szinte azonnal elkapja. 🙁 Ez pedig azzal is járhat, hogy egy esetleges új daganatot nem fedeznek fel időben, ugyanis már egy mezei náthával sem lehet elaltatni. Nagyon félek ettől! 🙁

Úgy érzem, annyira jó úton haladunk és most megint a közösségen múlik sokminden. Már nem tudom mivel tömjem őket, hogy minél kevesebb betegséget hozzanak haza! És mindez mennyibe fog fájni, mikor Zalánnak is alig-alig tudjuk megvenni az étrend kiegészítőt és azt még nem is tudjuk, tüzelőnk miből lesz. Márpedig hideg lakásban sem lehetnek a gyerekek. 🙁

Szeretnék hinni az isteni gondviselésben és hogy mindig segít, ha szükségünk van rá. Minden nap ezért imádkozom! Ha eddig meghagyta nekünk Zalánt, most már ne gördítsen elénk újabb és újabb akadályokat!

Szerencsésnek tartom azokat a családokat, ahol szülői vagy családi segítséggel át tudják vészelni az ilyen vagy hasonló időszakokat. Nekünk azonban nincs ilyen lehetőségünk. Sokszor már szégyenlem leírni, mekkora szükségünk van a segítségre. Lehet már hülyének is néztek emiatt. 🙁 De sajnos ez a helyzet. Ami teljesen elkeserít. Hiszen hónapról hónapra nehezebb! Csodálkoztok, hogy megkeseredtem? Nincs kedvem reggel felkelni, mert tudom, hogy egy újabb gondolatokkal teli nap vár rám. Olyan gondolatokkal teli, amiket nem szeretek. Mert nem tudom a kérdésekre a választ!