2017.05.21.
Bajban vagyok! Nem tudom a jó vagy a rossz hírrel kezdjem!
Talán a rosszal! Zalán beteg lett. Fáj a torka és nem is érzi túl jól magát. Természetesen az éjszakát ismét végigsírta és ez már általános dolog. Ma talán egy kicsit rosszabb volt, mint máskor, de a lényeg ugyanaz, nem aludtunk!
Már tegnap este jelezte, hogy nyeléskor fáj a torka, így azt hiszem az lesz a legjobb, ha holnap elmegyünk a doktorbácsihoz. Valahogy ezek a tavaszi MRI-k nehezen jönnek össze, mindig ilyenkor betegszik meg Zalán. Azért reméljük most el tudunk menni. Igazából a torokfájás altatáskor rizikós, hiszen sajnos Zalánnak többször is volt gégegörcse ébresztésnél. Így ha nem muszáj nem kockáztatnánk. Viszont a kiújulás miatt mégse lenne rossz ha el tudnánk menni az MRI-re!
A jó hír az, hogy nagyon sokat haladtunk tegnap a házzal. Pontosabban az alsó szinttel. Kb. 1 napi munkára vagyunk az alsó szint befejezésétől. Tegnap a fürdőszoba elkészült teljesen, a konyha is. Jelenleg a lerakott 2 nm-nyi járólap száradására várunk, hogy végre befezhessük a maradékot, anyu átköltözhessen, hozzánk pedig visszaosonjon a béke. Mert ez így nagyon rossz! Apa inkább haza sem jön, csak ne kelljen az állandó feszültséget érezni.
Végre elkezdődhet a felső szint befejezése is! Ott már csak a szobákat kell festeni és padlózni, a konyhai csempét, a wc-t és a közlekedő járólapját kifugázni. Lefesteni a csöveket és az ablakokat és ennyi, végre költözhető! Viszont nem sok időnk maradt, ha jövő hónapban költözni szeretnénk, így én is besegítek minden nap! Tegnap pl. a háznál főztem bográcsban (sajnos konyhaszekrény még mindig nincs) és így tudtunk enni is, illetve segíteni is tudtam. Jázmin pedig vigyázott Zalánra és Csengére. Talán ennek is köszönhető, hogy tényleg nagyon sokat tudtunk tegnap dolgozni.
A költségeket jelentősen túlléptük a tervezettnél, de sajnos mindig menet közben derül ki, hogy pont nem elég a ragasztó vagy a fugázó, a cső rövid és toldani kell, beszáradt a szilikon vagy kifogyott a purhab. Most is így vagyunk. Elszámoltuk magunkat a mosdó csappal, illetve a wc tartályhoz vezető flexi csővel. Sajnos a 0-3-as glett is kevés, még jónéhány kellene belőle és sajnos az elég drága. 🙁
Szóval itt állunk a vége előtt, de elfogyott ami van és nincs ami kellene. 🙁 De a nyugalomra lenne most a legnagyobb szükségünk!
Sajnos a lottón se nyertem (utolsó pillanatban vettem) csak egy egyesem lett. 🙁 Így hiába is álmodozok sajnos még a nyugalomról! Azt tartja a mondás, olyan erősen kell hinni a célban, hogy esélye se legyen nem megvalósulni. Hát aki nálam jobban hisz benne, az már hazudik. De mégsem akar megvalósulni. 🙁 Ez annyira elkeserítő! 🙁