Browsed by
Hónap: 2017 június

2017.06.15.

2017.06.15.

Annyira emlékszem ezekre a 4 évvel ezelőtti napokra! 2 héttel voltunk az ítélet előtt… Kb. ilyenkor kezdett gyanússá válni Zalán. Talán pont ez a nap volt, mikor először láttam úgy, hogy nem rám mosolyog, hanem a vállam fölé.  Emlékszem, ugyanitt voltunk, Zalán az ágyban feküdt, délutáni altatáshoz készülődtünk, de előtte még bolondoztunk kicsit.  Miután elaludt, kezdtem keresgélni az interneten, hogy vajon miért csinálja ezt. Itt indult a lavina, ami akkor már készült maga alá temetni, de még magamat is próbáltam…

Read More Read More

2017.06.13.

2017.06.13.

4 éve él velünk egy olyan kisember, akinek születésétől csak a harc jutott. És annyi műtét,altatás, tűszúrás és ilyen-olyan vizsgálat után is legtöbbször mosolygós és jókedvű, de legfőképp optimista.  Soha, egy pillanatra se merült fel benne, hogy feladja a harcot. Azt a harcot, ami annyira beléivodott már, ez az élete.  Tavaly szeptemberben egy gyönyörű szép dolgot álmodott meg. Saját szobát, autós ágyat, kispolcot és autós kisszőnyeget. Azóta az álma körül forog az életünk, mert tudjuk, hisszük és érezzük, mennyit jelent…

Read More Read More

2017.06.11.

2017.06.11.

Mit is mondhatnék egy 4 éves kisfiúról, akit szinte születésétől ismertek?  Hogy 4 éve kifordult a sarkaiból a világ? Hogy a boldog babakort mi kórházban töltöttük kemón? Hogy 4 éves ezzel kelünk és fekszünk? Igen, ez sajnos mind igaz! A múltunk megváltoztathatatlan része. A 40-hez közeli műtét és a még ennél is több altatás is. A bizonytalanság, amit a betegség szül. Nem csak lelki, anyagi is. A folyamatos holnap reménye, a gyógyult holnap reménye. Lassan elérkezik a 4 éves évforduló,…

Read More Read More

2017.06.09.

2017.06.09.

Tegnap volt sok nyűgösködés, sírás, estére már értetlenkedés. Sajnos nem sikerült átjutni a házhoz, pedig nagyon szerettem volna. 🙁 Az éjszaka ismét sírással és vígasztalással telt. Tudom, ismét idő kell Zalánnak, míg feldogozza a szerdai rossz élményt, de már nagyon fáradt vagyok. 🙁 És szerintem ő is.  Az a baj ezzel folyamatos körforgással, hogy sose tudunk teljesen megnyugodni. Mire fellélegeznénk és végre egy kis nyugalomra lelnénk, ismét utazni kell, ami felzaklatja Zalánt és ezáltal mindannyiunkat. Az utazás előtt néhány nappal…

Read More Read More

2017.06.08.

2017.06.08.

Ahogy számítottam is rá, nem telt felhőtlenül az éjszaka. Zalán sokszor felriadt, sírt. Most 3/4 8 van, de még most is félóránként felsír. Nem tud megnyugodni! Sajnos hiába próbáljuk felkészíteni mindenre, hiába magyarázzuk neki mi miért történik, mégis csak egy 4 éves kisember és sajnos ezeket a traumákat neki kell feldolgozni.  Múltkor hallottam, mikor apával a fürdőkádban beszélgettek és apa éppen azt magyarázta neki, hogy azért járunk ennyit a doktornénihez, mert szörnyecskék laktak a kis szemeiben. Nem tudom pontosan mennyit…

Read More Read More

2017.06.07.

2017.06.07.

Zalánnak csak este mondtuk meg, hogy reggel utazunk. Így fürdéskor már mondogatta,  nem akar a műtőbe menni. Fürdetéskor végig győzködtük és bátorítottuk, hogy mennyire ügyes és nem fog a műtőbe menni! A fürdetés amúgy sem volt rövid, mert Zalán tegnap a nagy segíteni akarásban véletlenül beleült a teli  kék festékesvödörbe. Még a popija is kék volt. 😀 Reggel elég nehezen kelt fel Zalán, de ez már megszokott. A szokásosnál fél órával korábban indultunk, hogy megspóroljuk a dugóban ücsörgést és így…

Read More Read More

2017.06.06.

2017.06.06.

Zalán ma tudja meg, hogy holnap utazunk. Nem lesz egyszerű mérkőzés, mert az utolsó műtét óta retteg. Igyekszünk kicsit bátorítani, hátha… Hogy milyen reményekkel vágunk neki a holnapi útnak, azt nem is kell részleteznem azt hiszem. Megyünk, mert muszáj és minden rendben lesz, mert így kell lennie! Olyan nincs, hogy nem! Persze izgulunk, de nem gondolhatunk rosszra. Most már el kell hinnünk, hogy megnyertük az összes csatát, csak még nem volt eredményhirdetés.  Tudjuk,  hogy egészen Zalán fiatal felnőtt koráig mennünk…

Read More Read More

2017.06.05.

2017.06.05.

A hosszú hétvége alatt is próbálunk gyorsan haladni,hiszen az idő sürget. Jövő héten vége az iskolának, lehet pakolni, a hónapban át KELL költözni. Zalán szobája tegnap új aljzatborítást kapott, ki is lett glettelve, holnap hívom  szerelőt,hogy jöhet az infrát fektetni. A wc-t is kifugáztam, sajnos oda még kell vennünk egy tartályt, mert ami fenn van az törött és folyik belőle a víz. Sajnos ahogy néztük nagyon drágán adják. 🙁 András szobája ma kész lesz. Tegnap kifestettük, ma már padlózzuk.  Ezután…

Read More Read More

2017.06.02.

2017.06.02.

Ismét egy rossz éjszakán vagyunk túl. Nem is akármilyenen!  Bár este ahogy lefeküdtünk, Zalán elaludt, de nem tartott ez sokáig. Éjjel fél kettőig csak hánykolódott álmában. Mikor megfogtam, tűz forró volt a kicsi arca és keze. Egyből hozta apa a lázcsillapítót, de úgy kellett Zalánba könyörögni. Közben kérdezgettem mi fáj neki, de a lábán kívül semmit sem említett! A lázcsillapító szerencsére gyorsan hatott, de már nem tudott elaludni Zalán, így hajnali 5-ig virrasztottunk. Mivel így a lányok se tudtak pihenni,…

Read More Read More

2017.06.01.

2017.06.01.

Eddig-eddig-eddig vagyok! Nem, korántsem mennek úgy a dolgok, ahogy szeretném! Anyut mindenképpen holnap már át szeretnénk költöztetni. Az ok egyszerű, azzal kezdtem a napi posztot. Minden napra kitalál valamit amivel megkeserítheti az életünket és ezt egészen addig csinálja, míg mi össze nem veszünk apával. Ma is mondtam neki, menjen, rakja a ruháit szekrénybe, mert holnap kötik a tévéjét, holnap már ott alszik. Mire kijelentette, hogy bizony az ő kőszegi szomszédja is 1 évig költözött, ő se fog sietni. Hát elfogott…

Read More Read More