Tulajdonképpen nem változott semmit sem a helyzet. Gyógyulunk és reménykedünk.

Talán a front miatt, de tegnap jobban fájt Jázmin sebe, több fájdalomcsillapító kellett, mint eddig, de mára talán már jobb a helyzet.

Zalán úgy érzem, kicsit kifordult magából, hogy nem voltam vele a múlt héten. Kicsit hisztis, több figyelmet követel, éjjel se lehet tőle aludni, mert folyamatos ingajáratban van köztünk és a saját ágya között. Igaz, az ágyát ki is nőtte, de jelenleg nem tudjuk lecserélni. 🙁 Így viszont ahogy fordul, mindig valamelyik oldalának ütődik.

Tervben van, hogy majd beszélünk Jézuskával ágyikó ügyben, de még nem tudjuk hogy lesz. Ha sikerül, szeretnénk majd egy kisfiúnak továbbadni ezt a cuki verdás ágyikót, amit annyira szeretett Zalán.

Dolgozunk továbbra is, szerencsére egyre több a megrendelés, de ha valaki nem tudná, leírom!

Október 15-től a Jófalat már Nyúl-Écs-Pannonhalma-Ravazd-Tarjánpuszta-Győrsszonyfa településekre is szállít ebédet. Ha rendeltek, azzal minket is segítetek, hiszen a megrendelések számától függ az én fizetésem is. Szóval… Ha segíteni szeretnétek, akkor rendeljetek! Az ebéd nagyon finom, néha Zalánnak is rendelek ha végképp nem tudom máshogy megoldani a diétás étkezését és nagyon szereti!

Kedden pedig újra utazunk. Nem számítok semmi különlegesre, de azért a félsz bennem van! Nem egyszerű, de talán ha elég idő eltelik már könnyebb lesz.

Hogy addig mi lesz? Könnyebb lesz-e valaha is? Meddig bírjuk? Nem tudom! Ezek olyan kérdések, amikre ha megfeszülök se tudok válaszolni. Azt tudom, ami most körülöttünk van! Kifizetetlen számlák, káosz és reménytelenség, de reménykedünk mégis. Ha a napokban ki is kötik a villanyt, legalább Zalán legyen jól és Jázmin gyógyuljon meg.