Browsed by
Hónap: 2018 január

A gyűlölet a gyenge ember utolsó fegyvere

A gyűlölet a gyenge ember utolsó fegyvere

A gyűlölet a gyenge ember utolsó fegyvere Írta: Gábor | 2017-02-27 Tudod, mi történik akkor, ha valaki nem tud veled mit kezdeni? Utálni fog. Kivéve persze, ha fejlett érzelmi intelligenciával rendelkezik, melynek köszönhetően az elfogadás képességét a gyakorlatban is tudja alkalmazni. És ha ehhez még értelmi intelligencia is társul, akkor megértve Téged a közös megoldásra vagy a békés elengedésre törekszik. De az ilyen ember ritka. Nagyon ritka. A legtöbben ezért inkább háborúznak. Gyűlölködnek, áskálódnak, kiöntik a másikra a saját szemetüket, és megpróbálják vele…

Read More Read More

2018.01.31.

2018.01.31.

Egyre inkább az alternatív gyógyítás irányába terelget minket valami, talán az élet. Rengeteg jelet kaptunk az elmúlt időszakban, amiket valamiért talán fel sem akartunk fogni. De éreztük. Itt abszolút nem arról van szó, hogy nem bízunk az orvosban. Dehogynem! Maximálisan! Mégis szükség van még valamire… Sokan vagytok valószínűleg, akik ezt másképp gondoljátok. Ez nem baj, hiszen ezért vagyunk emberek. Azonban ami nem ár, az akár hasznunkra is válhat. Hiszen ha az ember csak a gondolkodását átformálja, már mennyivel egyszerűbb az…

Read More Read More

2018.01.30.

2018.01.30.

Eltelt egy újabb nap és egyre közeledik a február. Persze, tartunk tőle, ahogy eddig is, hiszen olyan sokmindenen ment már kersztül Zalán! Azt hiszem, ezek az utak most lelkileg a legnehezebbek. Talán megkockáztatom, nem is nekünk, hanem neki. Bár nekünk se könnyű. Már majdnem nem is a műtő előtt várakozva töltött percek, hanem azok az órákó ami utána jönnek. És napok. Mikor olyannal küzdünk, ami másnak természetes, a szem kinyitásával és becsukásával. Emlékszem, volt egy anyuka, egy család, akinek Zalánhoz…

Read More Read More

2018.01.29.

2018.01.29.

Eltelt egy újabb nap. Igyekszünk a lehető legtöbbet kacagni és a gyerekekkel foglalkozni! Múltkor a Tescoban sikerült venni 300Ft-ért egy kirakót, most azon dolgozunk. 🙂 1000 darabos, így szerint szerintem pár napig eltart. 🙂 Zalán persze imádja szétszórni, így újra és újra össze kell rakni. De akkor is megoldjuk és mindenki elvan. 🙂 Lassan készülünk az újabb útra, amitől tartok ismét, hiszen az előző kontroll nem mutatott semmi olyat, amiből határozott történésre lehetne következtetni. Újra ott az a kis ér,…

Read More Read More

2018.01.28.

2018.01.28.

Megvolt a temetés. Tegnap. Nagyon nehezen engedjük el Attilát. Lelkileg borzalmas, pedig “csak” egy barát volt. A legjobb és legönzetlenebb barát. Igazából egy űr szakadt ránk. Vagy nem is tudom pontosan mi. Egy nagy hiányzó rész a lelkünkben, az életünkben, a napjainkban. Hiszen annyira jelen volt a mindennapokban. A reggeli kávézások, a kis hülyeségek, a sok fontos intéznivaló, amiben egymást segítettük. Hiányzik! Zalánnak, a lányoknak, nekünk mind! Sajnos vagy hála Istennek az élet nem áll meg és mi is megyünk…

Read More Read More

2018 01.25.

2018 01.25.

Nem könnyű úgy menni tovább, hogy minden percben érezzük, eggyel kevesebben lettünk. A “nagy csapatból” elment valaki. De nem valaki, Ő! Intézzük a temetést és igyekszünk annyira összetartani, amennyire csak lehet. De senkinek sem könnyű! A családnak sem, aki egy hozzátartozót veszített el és nekünk sem, aki… A testvérünket engedtük el. De nem volt más választásunk. Rengeteget beszélgettünk mikor még úgy volt, hogy csak limfómája van. Terveztük mi hogy lesz… Hogy együtt végigcsináljuk a kezeléseket. Hogy utána merre tovább. Azt…

Read More Read More

2018.01.23.

2018.01.23.

Hajnalban elment… A legjobb barát, a legkedvesebb segítő, a legmegértőbb ember… Aki inkább volt a testvérem, mint a barátom. Aki imádta Zalánt és a lányokat, aki mindig olyan kislányt akart, mint Jázmin. Aki mindig incselkedett, viccelődött, de ha kellett bármikor komoly volt. Aki ha kellett reggel 6-tól este 10-ig dolgozott egy tál étellel, csak azért hogy segítsen, mert szükség volt rá. Akire akár éjjel 2-kor is számíthattunk. Mert volt rá példa. Aki mindig őszintén kiállt értem, Zalánért, értünk. Akár az…

Read More Read More

2018.01.22.

2018.01.22.

2018.01.22. Talán lassan már kimondhatjuk, Zalán túl van a víruson. Elvileg ma letelik a kritikus 3+3 nap (3 napig lappang, 3 napig fertőz). Sajnos a kedve valahol félúton elmaradt, tegnap egész délután egyet üvöltött. Az éjszaka se volt zökkenőmentes, sokat sírt, álmában Csengével és Jázminnal veszekedett, majd háromszor is arra ébredtem, hogy mászik le az ágyról, indul valamerre. De nem tudta megmondani merre. Itthon se felhőtlen a hangulat, egyszerűen sok… A sok-sok minden egymásra rakódik és az amúgy sem egyszerű…

Read More Read More

2018.01.19.

2018.01.19.

2018.01.19.   Zalán jól van. Sőt, talán túl jól is. De ez nem baj, örülünk neki, ha kis ördögfióka. 🙂 Kell, hogy megélje a gyerekkorát! Kicsit másképp, mint más, mégis gyerekként. Igyekszünk nem gátolni ebben, de megfelelő határokat szabni egyben. Mégis csak arra készülünk, hogy egyszer egészséges lesz és akkor az egészséges társai közé be kell, hogy tudjon illeszkedni. Tudom, hogy így lesz! Csaponganak a gondolataim a különféle alternatív terápiákkal kapcsolatban. Pl. egész jónak találom a kínai medicinát is. 🙂 Lehet keresek egy könnyen…

Read More Read More

2018.01.16.

2018.01.16.

2018.01.16. Egyáltalán nem volt egyszerű a nap. Kezdve azzal, hogy egy szemhunyásnyit sem sikerült aludnom éjjel. Amit még magamban meg is magyaráztam, hiszen óriási a tét. Mikor megszólalt az ébresztő és apa megkérdezte, ennek ellenére elindulunk-e, csak annyit mondtam, igen. Muszáj! Ahogy az autóba beültünk, elkapott a jól ismert gyomorgörcs. De menni kellett. Talán jó is volt a félkómás állapot, hiszen kevesebbet gondolkodtam, az utat viszont jobban kellett figyelnem. Főleg, hogy Budapest előtt elkezdett havazni is. De nem baj! Parkolót…

Read More Read More