Browsed by
Hónap: 2019 február

2019.02.26.

2019.02.26.

Talán azzal kezdem, Zalán jól van. Mármint a körülményekhez képest. A szeméről a dagadás 90%-ban lehúzódott, már látjuk a szemét ami kicsit gyulladt. Mégis lényegesen jobb a helyzet, mint az ezelőtti műtét után volt. Reggelente még van sírás, hogy beragad, de tudom kezelni és szerencsére viszonylag gyorsan meg is nyugszik. Tegnap már csak reggel és eset kért fájdalomcsillapítót. 🙂 Gondolom ebben azért az is szerepet játszik,  hogy itt volt Eszter néni, a logopédus és kicsit elvonta a figyelmét a tanulással….

Read More Read More

2019.02.24.

2019.02.24.

Tudjátok, rengeteget gondolkodtam! Hogy min? Ezek a gyerekek hősök! Nem azért, mert mosolyogva végigcsinálják ezeket a borzalmakat. Azért, mert a fájdalmakat túlélik és egy idő után talán el is felejtik. Sírnak, küzdenek, néha szó szerint ordítanak, de nem adják fel. Nem adják fel gyerekként azt, amit felnőttként sokan, sőt, rengetegen nem bírnának. Ezek nem szép dolgok, nem szívmelengető, megmosolyogtató momentumok. Ez a valóság. Csomagolhatjuk a szenvedést mosolyok és jókedv mögé, azonban az nem őszinte. A valóság a fájdalom és a…

Read More Read More

2019.02.23.

2019.02.23.

Huh! Annyira kettős érzések vannak bennem! Egyrészt Zalán tegnap hiperszuper ügyes volt. A szemcseppek megviselték, mint mindig, de ez már “szokványos”. Annyira gyorsan zajlottak az események, hogy kapkodtuk a fejünket. A nyugtatót és előzetes fájdalomcsillapítót követően Zalán igen gyorsan a műtőben volt. Szegényem sírva kérte, hogy kísérjem be, de nem tehettem. 🙁 Összesen 40 percet töltött benn és már szokásosan nagy sírás jelezte a jöttét. A műtő ajtajában vettem át. Hadakozott, még nem volt magánál. Ahogy leültem vele, elaludt a…

Read More Read More

2019.02.20.

2019.02.20.

Szerda van, 2 napunk maradt. Lassan el kell kezdenünk felkészíteni Zalánt az előtte tornyosuló akadály leküzdésére. Alapvetően nem gondolom azt, hogy ha az elkövetkezendő 2 napban ezerszer elismétlem neki, hogy mi fog történni, akkor könnyebben fogja viselni, hiszen a félelem mégis csak félelem, a fájdalom pedig akkor is fájdalom marad. Sőt, inkább azt gondolom, hogy ezzel csak erősíteném benne azt, hogy igenis fájni fog, mert fájni kell, ezáltal pedig mégnagyobb félelmet generálok benne. Amiben hiszek, hogy egyszer elmondom, ha van…

Read More Read More

2019.02.18.

2019.02.18.

Szerencsére sokat javult a helyzet az első éjszakához képest. Zalán nyugodtan alszik és viszonylag nyugisak a napok is. Azért kis sírás be-becsúszik. Szerintem fájdalma most nincs, mert azt jelezné, biztos vagyok benne, hogy kérne fájdalom csillapítót. De szerencsére nincs rá szükség! A szeme minimálisan gyulladt a szúrás helyén, nem vészes. Szerencsére nem is váladékozik. 🙂 Zalán pedig nyugodtan éli a kis életét. A napok kicsit rohanósak így, hogy jó ha egyszer látjuk apát a héten. Igaz, most az egész hétvégét…

Read More Read More

2019.02.16.

2019.02.16.

Túl vagyunk az éjszakán. Legalább is én… Zalán még alszik. Mondanám és szeretném is azt mondani, hogy minden rendben és kipihenten ébredtünk, de sajnos nem így volt. Olyan fél 11 lehetett, mikor Zalán alváshoz készülődött. De sajnos nem tudott elaludni. Ahogy lehúnyta a szemét és elaludt volna, ugrott egyet és sírt. Félt elaludni. Simogattam, beszéltem hozzá, nagynehezen fél 3 körül sikerült neki elaludni. Egyelőre nem akarom felkelteni, mert hadd pihenjen. Gondolom reggel majd azért sír, mert attól fél, hogy beragad…

Read More Read More

2019.02.15.

2019.02.15.

Hazaértünk. Ez is megvolt. Reggelig beszéltem be magamnak, hogy minden rendben van, talán nem is kell a kemó. Aztán a szokásosan nehezen viselt szemcseppek és a gyors vizsgálat után megtudtuk az eredményt. Zalánnak újabb kemót kell kapnia, illetve egy fagyasztásra is készülnünk kell, mert sajnos már látszik a retinán, mi szórta az áttéteket. 🙁 Van benne élet! Így egy újabb szemcsepp és nagy sírás után került be Zalán a műtőbe. Előtte azért kapott fájdalomcsillapítót, illetve most már nyugtatót is, de……

Read More Read More

2019.02.11.

2019.02.11.

Rendkívül nagy örömmel mondom, de mintha semmi se történt volna, úgy éli Zalán a kis életét. A kezelt szeme felső külső negyede piros, gyulladt, néha mondja, hogy szúr, de ennyi. Játszik, futkos, tesz-vesz. Az étvágya nem az igazi, sőt! Most leginkább csak a kedvenceit eszi, többek között a gyümölcsöket. De inkább úgy fogalmazok, hogy csak csipeget. A kedve is jó, néha kicsit nyűgös, de egyáltalán nem az a kibírhatatlan. Csak egyszerűen jelzi, hogy valami nem ok, valami nem úgy van,…

Read More Read More

2019.02.09.

2019.02.09.

Tudom, tartozom egy beszámolóval. Tegnap már nem volt erőm ezzel is foglalkozni, sokkal inkább megpróbáltam teljesen másra koncentrálni amint hazaértünk. Muszáj volt! Tegnap minden rendben zajlott egészen addig, míg Zalánnak pizsamára nem kellett vetkőznie. Akkor már gond volt, mondta, hogy nem megy a műtőbe, egyre többet pityergett, tiltakozott. Nem is vittük ki a műtő előterébe, inkább benn várakoztunk vele. A műtőbe sírva ment be, nyújtotta a kis kezeit, hogy “anya, gyere velem”. Természetesen nem lehetett. Így csukódott rá a műtőzsilip…

Read More Read More