Túl vagyunk az első műtét(ek) utáni kontrollon.

A műtét utáni látásvizsgálat fő mondata a vizsgáló orvostól: “nagy szerencsénk van, hogy Zalán látása a (jó) szemén ennyire megmaradt”. Azt hiszem ez sokmindent elmond. Az értékei egyelőre a szemüveggel korrigálható kategóriába esnek, pontos értéket most nem mondtak. Ellenben vizsgálták most már második alkalommal a jobb szem perifériás látása miatti divergáció (kitérés) fokát.

Az agy ugyanis úgy van összerakva, hogy természetes állapotában a kétszemű látásra koncentrál. Ha az egyik szemből érkező kép más vagy rosszabb minőségű, azt a szemet az agy mintegy kiiktatja, ezáltal egy idő után elfelejt vele látni. (Ezért is kellett a szemtapasztás, hogy napi 1 órán keresztül legalább azzal nézzen Zalán. Sajnos nem jött be!) Mivel Zalán jobb szemében csak perifériás látás van, tehát csak oldalra lát vele egy nagyon-nagyon kicsit, ezért azt a szemet kiiktatja az agya, ezáltal kitér. Ezért kancsalít vele értelemszerűen kifelé.
Tegnap délelőtt 10 órától este 18 óráig tartottak a vizsgálatok. A látásvizsgálattal kezdtünk, majd végigmentünk a szokás fotózásokon (többször is). Volt Hra oct, optos fotó és minden hasonló, amivel a retinát le lehet tapogatni.

A konzultációt követően kiderült, hogy a régi nagy heg teteje nem látszódik teljesen, márpedig ott is volt ezelőtt új daganat, ott is volt műtét, így újabb kör fotózásra kellett menni.

Nagyon nehezen sikerült azt a területet befogni, hárman is próbálkoztak vele mire sikerült.
Ezután ismét egy konzultáció következett, amelyen most már az egész Zalánt kezelő team jelen volt.
A végeredmény majdnem félidőben: (a látásról PONTOS eredményt nem tudunk egyelőre) Zalán látására egyelőre nagy hatással nem volt az elvégzett két műtét. Ez idővel változhat, hiszen bizonyos betegségek megjelenése, így a látásromlás kialakulásához is több hét, hónap, év kell. Durva eltérés (bevérzés, retinaleválás) nem látszik.
A varratok még tartanak, azokat a következő (altatásos) vizsgálat alatt fogják eltávolítani. A professzor vizsgálata után annyit mondott, hogy bízzunk nagyon, hogy sikeresek voltak a műtétek. Persze minden attól függ, hogy mit fog látni a következő alkalommal.
Szemcseppentés tovább és maximálisan vigyázni kell.
Nagyvonalakban ennyi.

A tegnapi nap nagyon fárasztó volt mindenkinek, de Zalán mindent nagyon ügyesen csinált. Így a vizsgálatok után Zalán és Stathopoulos doktornő beültek az irodába csokizni. A professzor pedig meg is jegyezte, hogy mennyire kinyílt Zalán. Össze se lehet hasonlítani a 2 évvel ezelőtti kisgyerekkel, aki tele volt rettegéssel. Most mosolyog, kommunikál (angolul!) és mindenben együttműködik.
Örülök, hogy ezen is túlvagyunk és várom, hogy igazi jó híreket kapjunk legközelebb. Addig pedig tanulunk ezerrel. 🙂