2014.12.20.

2014.12.20.

Milyen gyorsan eltelt ez az év! Legalábbis most már így tűnik. Sok 3-4 hetes perióduson vagyunk túl. Zalán 20 műtétjének javarésze erre az évre esett! De most ez mit sem számít, hiszen az elsejei állapot szerint nincs aktív daganat Zalán szemeiben!

Tavaly is azt kértem karácsonyra, hogy a daganatok hegesedjenek el! Idén ezt megkaptam! Ennél többet, jobbat, szebbet nem kérhetek! Ez a minden! 🙂 Mikor Zalán beteg lett, nem tudtam hogy fognak telni a következő napok, hetek, hónapok! Hogy fogjuk túlélni ezt az időszakot, kit mennyire fog megviselni! Homályos volt a jövő és minél többet gondoltam rá, annál sötétebbnek tűnt!

Egyik nap még vígan lubickoltak a gyerekek a medencében, miközben a nagy meleg miatt mi Zalánnal a hűvös lakásból figyeltük őket, másnap pedig már a 30 fokban mentővel robogtunk Budapest felé. Emlékszem a rémületre, hogy mi lesz, ha elveszítem, elveszítjük! A még nagyobb rémületre, mikor kiderült, hogy nem csak 1, hanem minkét szemében daganatok vannak! Emlékszem, hogy mekkora kővel a gyomromban indultunk az első kemóra, hogy mennyire megrendített a sok kopasz kisgyerek látványa! Emlékszem, mikor éjjel arra ébredtem, hogy a szomszéd szobában egy gyerek kiabál segítségért, mert annyira rosszul volt, úgy érezte meghal! Ezek az emlékek akarva-akaratlan beleégnek az ember lelkébe. Olyan nyomot hagynak, amivel bár próbál nem foglalkozni az ember, a legváratlanabb pillanatban jönnek elő és újra jön velük az akkor érzett rémület és a kérdés is, miért? A választ talán soha nem fogjuk megtudni! Kérdeztétek, ilyenkor miben hisz, miben bízik az ember! Csak Istenben és az ő gondviselésében! Azt mondják, az embert a nehézségeken a hite segíti át. Ez így van! Hiszen ha bajban vagy, nem azt mondod, hogy Istenem, segíts?! De! Minket is ez éltet, visz tovább és akármilyen hihetetlen is, úgy gondoljuk, jó úton járunk. Zalán gyógyul és talán lassan a mi lelkünk is!

Ebben nagyban segít minket az az összefogás, ami értünk született! Tegnap pl. apa kollégái látogattak meg minket és hoztak ajándékokat a gyerekeknek. Jót beszélgettünk, miközben a gyerekek játszottak és már a végén András is kezdett kibontakozni, pedig ő amúgy elég zárkózott természetű. Jól esett az összefogás és az érzés, hogy nem vagyunk egyedül!

Ilyen szellemben készülünk a karácsonyra is! Apával meg is beszéltük, hogy meg fogjuk örökíteni azokat a pillanatokat, mikor Zalán a szobába belépve majd meglátja a karácsonyfát. És tudjátok mi a legjobb dolog? Hogy LÁTNI FOGJA! Mert nem csak az életéért, a látásáért is küzdünk! Még nem vagyunk túl a veszélyes koron (3-5 év), de bízunk benne, hogy jó úton járunk! <3


2 thoughts on “2014.12.20.

  1. Kedves Anyuka! jó olvasni gondolatait, a jövő, a karácsony, mind mind pozitív megnyílvánulás. Zalán a gyógyulás útján, itt a karácsony!!! Nagyon szép lesz!! Drukkolok a szép jövőért és gratulálok a kitartásukért!!!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

tíz − hét =