Nagyjából ugyanott tartunk, semmi előrelépés nem történt a betegség tekintetében. Zalán köhög, sőt, nagyon köhög. Megint fél éjszaka fent voltunk és nem aludtunk, annyira kínozta a köhögés. Lassan már tanácstalan leszek mit adjak neki, hogy kicsit könnyebb legyen. Az összes hókuszpókusz és gyógyszer csődöt mondott. Ezért félek ettől a köhögéstől ennyire. Ha egyszer megkapja, vasmarokkal fogja és nem ereszti.

A többi dolgunk halad a maga útján. Hónap végén, anyagilag a béka popsija alatt nem nagyon ugrálhatunk a házzal sem, a meglévő anyagokból dolgozunk. Igaz, most apa dolgozik 2 napja, de két jóbarátunk nélküle is csinálja, hogy Zalánnak kész legyen a kis kuckó, amit annyira vár! 

András sajnos ismét beteg. Amint felkel Zalán,  indulunk is az orvoshoz vele. Egyik betegségből ki, a másikba be. Jöhetne már az a tavasz! Azonban úgy tűnik, ez még várat magára és addig még rengeteg a tennivaló. De majd egyszer kész lesz! Bízom benne, hogy minél előbb!