2014.01.21.

2014.01.21.

Zalán és OlafNagyon nehéz hét van mögöttünk és ki tudja mi vár még ránk az elkövetkező hónapokban…

Túl vagyunk a temetésen, felvételin. Ez utóbbi nem csak András szerint, nagyon nehéz volt. Ennek ellenére ahogy számolgattuk, Andrásnak nagyon jól sikerült. Bízunk benne, hogy bejut abba a középiskolába, amit első helyen szeretne megjelölni és sikerülni fog neki minden úgy, ahogy szeretné! Hiszen ez az álma! Azt hiszem, ha sajnos a megfelelő körülményeket nem is tudjuk neki maradéktalanul megteremteni, de ami erőnkből kitelik mindent megteszünk érte, hogy ebben támogassuk! Ma megkapta a félévi bizonyítványát is, ami nagyon jó lett, az átlaga 4,66! <3

Jázmin itthon van egész héten kényszer szüneten, hiszen az iskolában kétféle vírus is kidöntötte a gyerekeket. Pénteken a második osztályból már 11-en hiányoztak, de volt olyan nap is, hogy az elsősök mindössze 6-an voltak jelen. Így Jázmin itthon maradt, nehogy elkapja és tovább adja Zalánnak. András szerencsére tud menni iskolába, egyrészt neki szerencsére erős az immunrendszere (nem is tudom mikor volt utoljára beteg), másrészt felsőben már nem terjednek annyira ezek a fránya vírusok!

Így aztán nem is olyan egyszerű egy-egy napot túlélni velük. Csengének a kedvenc szava lett az anya, egy perc nem telik el anélkül, hogy legalább egyszer ne ejtené ki a száján. Jázminnal tanulni kell itthon, hogy ne maradjon le a többiektől, Zalán pedig egy igazi kis gazfickó. Mindenhova felmászik és le is esik mindenhonnét egy szempillantás alatt. Elég csak addig nem figyelnem rá, míg kiszedem a mosógépből a ruhát. Mostanában azt hiszem elérte a dackorszak is, hiszen ha nem engedek meg neki valamit, egyből áriázik. <3 De így is szeretjük, csak nagyon fárasztóak vele a napok. Még mindig nagy kedvence a söprés és a felmosás és sokszor közelharcot kell vele vívnom, hogy megkaparinthassam a seprűt vagy a felmosót. 😀 Valamiért kedvenc játékszere lett a hűtőajtó, folyamatosan azt nyitogatja. Mikor kérdezem tőle, mit főzzünk ebédre, minden reggel az a válasz, hogy borsót. 🙂

Közben próbálunk úgy élni, mint a többi család, akit nem rémiszt a betegség réme. Most Zalán mellett a legfontosabb, hogy András sikeresen megalapozza az életét. Bár egy sor kérdést szül majd ha felveszik, hiszen az informatikus szakon több mindenre lesz szüksége, mint füzetre és könyvre, de majd minden megoldódik.

Holnap szeretném végre elveteményezni a palántáknak szánt magokat, hogy Zalán idén is vegyszermentes finom zöldségeket ehessen. Kaptunk magokat, amiket nagyon szépen köszönünk, és egy mikrót is. 🙂 Nagyon jó érzés, hogy ennyien követtek minket és segítetek! Köszönjük szépen!

Nehéz év lesz ez is, hiszen minimum 14-15 altatás, kontroll vár Zalánra. Talán műtét nem, de ezt még nagyon korai kijelenteni. Azt tudjuk, hogy mint tavaly, idén is szeretnénk megrendezni Zalán születésnapját, amit a tavalyihoz hasonlóan, május elejére tervezünk. Szívesen vesszük, ha bárki el szeretne jönni és együtt ünnepelni a kis emberünket. Konkrétabbat majd később írok,ha már tudom a részleteket. 🙂

Idén sok minden vár ránk, ezt tudom. Azt is, hogy nem lesz könnyebb ez az év, mint a tavalyi, de hiszek abban, hogy jó irányba megyünk és míg velünk vagytok, támogattok, addig nem lehet gond és már alig várom, hogy leírhassam azokat a szavakat, hogy Zalán meggyógyult! Igaz, ez még nem most lesz, de a fény az alagút végén közeledni látszik. <3


2 thoughts on “2014.01.21.

  1. Kedves Enikő! Olyan édes, tündér Zalán a képen! Köszönöm! A gondok szépen sorba megoldódnak, de kívánom, hogy ne jöjjön már több!!! A jogosítvány közelebb került már? Betegség mentes, szép napokat kívánok a családnak! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

19 − három =