Úgy vártam reggel a családi pótlékot, mint a messiást. 🙂 De megjött, nincs gond. 🙂

A gyerekek ápolása mellett rengeteget gondolkodom és tervezek. A tegnapi képeken láthattátok, csinosítgatom a lakást is, hogy Zalánnak és a többieknek örömöt szerezhessek. Apróságok ezek, de imádom nézni az örömüket. Valahogy a napom is más tőle!

Közösségünk néhány tagja ismeri a körülményeket, amelyek arra kényszerítenek minket, hogy tovább gondolkodjunk és ezért úgy döntöttem, licitáásokba kezdünk. Az árverések rövid határidejűek lesznek azért, ha valaki ajándékba adná, még időben odaérhessen.

Ma kell hívnom a doktornénit is, mi újság van. Sajnos még nem merném bevinni teljes lelki nyugalommal Zalánt, de meglátjuk mi lesz.

Felénk reggel óta szállingózik a hó és remélem esik annyi, hogy valóra válhasson Zalán hóangyalkás álma. Sajnos múltkor is kevés esett. 🙁

Célegyenesbe fordtunk, hamarosan megérkezik a Télapó is. Zalán nagyon várja, de nem akarja neki elmondani, hogy ő bizony nem mindig volt jó. 😀 Olyan aranyos és annyira szeretem! Még akkor is, ha éjjel kitúr az ágyamból és a bal vállam már készül leszakadni!

Van egy titkos vágyam! Szeretném, ha a most érkező kamion sok-sok munkát hozna és tudnék újra dolgozni, hogy minél több mosolyt csalhassak erre a pici pofira. Mert megérdemli! Én már feladtam volna, de miatta nem tehetem meg.

Miatta nyelek le olyan dolgokat, amiket amúgy nem tennék. Érte élek! Valahogy meg kell hálálnom azt a bizalmat, hogy a műtőből mindig kijött hozzám. Hogy ő nem adta fel!