2020.10.19.

2020.10.19.

Látjátok, ezekért a dolgokért vagyok hálás! Nélkületek az ilyen képek nem készülhetnének el!

Tavaly kb. ilyenkor már éreztem, hogy léptem kell, mégse volt egyértelmű, hogy hova, merre. Csak azt éreztem, hogy menni kell, mert valami sürget. Mert valami nem jó. Mert betelt a padlás az ígéretekkel, Zalán pedig egyre többet mondta, hogy nem bírja.

És már én se bírtam. Már a szervezetem is reagált. De léptem.

Nagyon nagy változás volt és az első 3-4 hetet szinte duóba sírtuk végig Zalánnal. De megérte. Minden perc megérte!

Igen, tönkrement a házasságunk, történt ami történt, visszacsinálni már nem lehet. Nem is baj! Vagy ha mégis… Egyedül a családot sajnálom.

De soha, egy pillanatra nem bántam meg, hogy volt annyi erőm 6 hosszú év küzdelme után, hogy elinduljak neki az ismeretlennek egy második orvosi szakvéleményért, mert 6 év után se értettem, hogy ha a megismételt kemó utáni megismételt műtéti újabb kontrollnál miért ugyanakkora az a valami, ami tulajdonképpen nem is élt, de mégis kezelés nézett ki miatta. De lehet, hogy mégse.

Talán sokan nem is értettétek, de az, hogy 6 év után nem volt egy egyértelmű válasz, hogy igen, ami ott van az él vagy igen, ami ott van az nem él. Csak az volt, hogy ott van, nem él, de kell rá esetleg kezelés. Nem él, de várjunk, hogy nőjjön? 🤔 Valami nem volt rendben, ezt éreztem.

Nem akarok ezt egy ember hibájához kötni, mivel Zalán kezelése nem egy, hanem több ember kezében áll össze. Nem tudom, hogy valaki hibázott vagy mindenki hibázott vagy nem hibázott. Nem tudom, hogy egyáltalán hibázott-e valaki, de azt igen, hogy valami félresikerült Zalán kezelésében. Minden bizonnyal nem tudatosan és csak az nem hibázik, aki nem csinál semmit.

Az utóbbi egy évben megtanultam elfogadni és elengedni sokmindent. Megtanultam, hogy nem a múlt fontos, hanem az, ami még előttünk áll. Nem keresem már kinek a hibájából alakult így, egyáltalán valaki hibázott-e vagy csak az országon belüli nem teljesen egyértelmű dolgok vezettek idáig. Nem keresem, hogy miért történt az, ami történt. Továbbléptem.

Mára már csak egy halványuló, de néha még nagyon fájó pont az elmúlt 7 év. Tudom, hogy minden nappal egyre könnyebb lesz, mert most már a sok jó majd felülírja azt a rengeteg rosszat, aggódást, fájdalmat és könnyet, ami történt hosszú éveken keresztül.

Igyekszem elevickélni az élet zátonyai között. Igyekszem jobb lenni, mint voltam. Igyekszem csak a gyerekekre figyelni. Rengeteg dolog történt 2013 augusztusa óta.  Jázmin az oviból ballagott, most az iskolából ballag. András hetedikes volt, most egyetemista (mielőtt valaki kombinálni kezd, mert tudom, még mindig ülnek a hátsó sötét sorokban, elárulom, hogy nem humbuk szakon, hanem nemzetközi tanulmányok szakon tanul András. Az én hülyegyerekem, ahogy ők emlegetik.). Csenge is már a felső tagozatot járja és a sok nehézség ellenére gyönyörűen teljesít. 🙂 Zalán, idén először már majdnem igazi gyerek lehet. Néha lázad, néha nem tetszik neki, de hát nekünk se tetszett anno a sok szabály. Ennek ellenére gyönyörűen teljesít.

Büszke vagyok mindegyikre akkor is, ha netán egyszer becsúszik egy-egy rosszabb jegy, hiszen nem mindig lehet az embernek jó napja. Anno volt egy tanárom még a gimnáziumban. Ő szokta mondani, hogy az egyest a kettestől a tudás, a kettest az ötöstől a szerencse különbözteti meg. 🙂 Hát ez valószínűleg igaz. 🙂

Szeretem, imádom őket! A csillagokat lehoznám nekik az égről, ha tehetném. Sokat beszélgetünk. Ismerem az álmaikat, vágyaikat. Tudom, hogy Zalán a térképet imádja böngészni és sokszor egész meglepő kérdéseket tesz fel. Mi az a Terror Háza? Mi van a Hunyadi téri játszótéren? Milyen hideg lehet Dortmundban vagy hasonlók. A kedvenc játéka a tableten a Google Earth nézegetése, illetve a Honfoglaló. Imádja az utcaképeket nézni, mennyire mások egy-egy adott országban a házak. Néha, ha nagyon rossz napja van, vagy egyszerűen front jön, akkor még vannak elég kemény dührohamai. De már kezelhetőbb, mint volt 1 éve. Sokat javult a helyzet.

Csenge még mindig lovagolni szeretne és ha törik, ha szakad, ő állatorvos lesz. 🙂 Mióta az eszét tudja, mindig erre készült. Imád hozzám bújni, velem aludni és az egész kiscsaj egy nagy-nagy szeretetbomba. Ha sírok, mindig jön, átölel és olyan jól esik! Talán jelenleg miatta fáj a legjobban a jelenlegi helyzet. De majd lesz jobb! Biztos vagyok benne!

Jázmin kamasz, annak minden hátütőjével. Előnyét még nem fedeztem fel. 🙂 Lázad, szeretne ő diktálni, mindent megtesz érte, nehogy abban a formában kelljen bármit megcsinálnia, ahogy meg kell. Ennek ellenére őt is rajongásig szeretem és bízom benne, hogy gyorsan túl lesz ezek a koron. 🙂 Igaz, néha legszívesebben kifutnék miatta a világból. Egyedül, egy kamasszal… Hát, az Isten kegyelmezzen mindenkinek! 😆😆

Andrásra egy szavam nem lehet és eddig sem lehetett. Ha kérem, mert nincs pénzem, akkor bevásárol egy szó nélkül. Ha nincs miből főznöm, vesz enni a testvéreinek. Mindemellett maximálisan jól teljesít az egyetemen. Immár a harmadik nyelvet tanulja, a franciát. Mindig, mindenben segít. Jókat tudok vele beszélgetni, sokszor ő igazít ki, ha valamit rosszul gondolok. Nyugodtan bízhatok rá bármit. Nagyon büszke vagyok rá!

Sokan talán nem értitek az “egyedül” definícióját. Bár hivatalosan nem váltunk el, gyakorlatilag az apjuk csak 1-2 órát van jelen a gyerekek életében (bár legtöbbször ennyit sem). Nagyon zűrösek a dolgok és ezen nem segít az sem, hogy az egykori “kedves” telehazudozik mindent a fantazmagóriájával. Csak éppen azt felejti el megemlíteni, hogy a családjukban mindenki tud a férfifaló létéről. Hogy megcsalta már a férjét a pasi saját munkatársával, egynémely falubelivel és a kedves férj még mindig neki hisz úgy, hogy a saját anyja és a testvére is figyelmeztette már. Mindenki tudja mit tesz folyamatosan. Ennek ellenére… Na hagyjuk is! Nálam az ilyen nem bocsánatos bűn. Szóval… Szóra sem érdemes az egész!

Mi holnap kontrollra megyünk Zalánnal. Remélem, egyre közelebb leszünk a tünetmentes 1 évhez! És milyen boldog leszek, tudom! Még meg kell oldanom, hogy meg tudjam tankolni az autót és tudjak pályamatricát venni. Ez a napi feladat. 🙂

Zalán ma nem ment suliba, mert holnap utazunk. Így is a múlt heti nátha után most a füle fáj, de ez elvileg nem gátolja meg a holnapi vizsgálatot. 🙂 Szorítsatok! 🤞🤞🤞 De úgyis rendben lesz minden! Tuti! Muszáj!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

5 × 5 =