2020.10.20.

2020.10.20.

Miközben utaztunk Budapest felé, már fogalmaztam magamban, hogy fogom nektek elmondani a jó hírt. 🙂 Csak úgy bejelentem, hogy minden frankó, vagy leírom azt is, hogy Zalán igazi nagyfiú és milyen ügyesen viselkedett?

Igen, Zalán egy nagyszerű kisember! Hősiesen helytállt ma is, mint mindig. Már lassan feledésbe merültek a szemcseppek borzalmai, a hosszas fotózások, OCT, UBM, UH, a réslámpás vizsgálat…

Zalán ma is ügyes volt és én ma is nagyon büszke vagyok rá! Bármikor, bármi is történik, nekem mindig a legnagyobb hős lesz a világon!

Szerettem volna nektek csupa jó hírrel szolgálni, mert Zalán ennyi küzdelem után bőven megérdemli, hogy egyszer igazán gyerek legyen. Amolyan kis ugribugri kis szöcske. 🙂

Sajnos nem lehet! Megint nem sikerült! 🙁

A mai kontrollon ismét ott figyelt egy gonosz manó. Illetve vélhetően egy gonosz manó! 😡

Egy teljesen új helyen. 🙁 Nem tudom jobban ecsetelni, összetörtem. Ahogy összetört Zalán is. Fél. Én pedig rettegek.

Mivel általános tájékoztatást kaptunk csak, pontosabban valahogy úgy hangzott, hogy Zalán alapbetegségét tekintve számítsunk a legrosszabbra (mármint, hogy kiújult/új daganat van), ezért most tovább informálódok és ismét kérek egy véleményt e-mail-ben Svájcból. Nem tudom hogyan tovább. Tényleg! Ha kérdeztek is, kérlek vegyétek figyelembe, hogy én se tudom mi hogy van.

Elfogytak a szavaim. 🙁 Nem tudom hogyan tovább! Kell egy kis idő ismét, ne haragudjatok! 🙁

 

 

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

16 + 12 =