Pintér László Zalán

Telnek-múlnak a napok ( no és a manócsínyek), jönnek-mennek az ünnepek. 🙂 Szombaton este megérkezett hozzánk is a Télapó, ami kicsit késett, mert Zalán aznap sokat rosszalkodott. 🙈 Természetesen ennek ellenére nagyon örült a sok kis apró csokinak, amit kapott. Szét is terítette lazán a nappaliban és valahogy így megtetszett, nem akaródzott összepakolni. 🤔 Legközelebb 1 nagyot kellene vennem? 🤔 A lányok már nagyok. Bár örültek az édességeknek, nekik már nem ugyanolyan ez az ünnep, mint régen volt. Az utóbbi…

Read More Read More

Mivel tavaly nem sikerült felhőtlenül készülődni a Télapó érkeztére, illetve gyakorlatilag sehogy sem sikerült, így idén nagyon figyeltem, hogy meghozzam hozzá a kellő hangulatot. December 1-én beköltöztek hozzánk a karácsonyi manók is, akik minden reggelre valami csínyt követnek el és Zalán (illetve a kicsik) első dolga az, hogy megkeressék az újabbnál újabb gaztetteket. 🙂 Így került manótej (zöld), illetve Minion tojás a hűtőbe, illetve kerültek különböző rajzok, ábrák és felfedezni váró dolgok a lakás legkülönbözőbb pontjaira. 🙂 Minden napra egy…

Read More Read More

Keserédes nap! Éppen 1 éve, hogy elkezdődtek a svájci kivizsgálások. Annak reményében mentünk, hogy megtudjuk, jó úton járunk-e. Hát nem! Tavaly ilyenkor megtudtuk, hogy az út, amire pár éve terelt az élet zsákutca volt. Tavaly ilyenkor nem volt biztos, hogy Zalán idén karácsonykor még látni fogja az adventi díszeket, a kivilágított karácsonyfát. Szerintem míg élek, soha nem fogok elfelejteni, mikor a professzor leült az ágy végébe, míg Zalán az ölemben aludt és elmondta, hogy nagyon-nagyon rossz a helyzet. És ígérni…

Read More Read More

Folyamatosan ötletelek, hogy tudnék Zalánnak meglepetést okozni. Tavaly elmaradt a várakozás izgalma, nem tudtunk felkészülni se a Télapó, se a Jézuska jöttére. Nem volt adventi koszorúnk, sem asztalunk, nem volt kalendàriumunk sem, amit Zalán nagyon hiányolt akkor. Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen formában tudnám neki a legnagyobb örömet okozni. Egyrészt a csokizós adventi kalendáriumot nem igazán szeretném, másrészt pedig … Szeretném meglepni!   Arra gondoltam, keresnék 24 ember, aki vállalja, hogy néhány sorral, saját gondolattal meglepi Zalánt! Most a vírusos…

Read More Read More

Nem akarom borzolni a kedélyeket, így egyből lelövöm a poént. 🙂 Zalán rendben van. 🙂 A mai kontroll vizsgálaton nagyon ügyes volt és az utoljára kezelt helyen is már csak hegszövet van. 3 hét és 1 nap pihenőt kaptunk. 🙂 Most ez is sokat jelent nekem lelkileg. Sajnos nem sikerült elkerülni, hogy ne ütközzön valami családi dologgal és ez most különösen fájó, hiszen tavaly sem tudtuk megünnepelni Csenge születésnapját és most olyan faramuci lesz, de meg fogom oldani! Helyre kell…

Read More Read More

Holnap ismét egy budapesti kiruccanás vár ránk. Hogy hogyan tovább? Ez most megint sok mindentől függ! Ha a doktornő úgy ítéli meg, hogy hatásos volt a 2 héttel ezelőtti lézerezés, akkor reményeim szerint visszaállunk a 3 hetes kontrollra. Ha valamiért mégis rossz hírt kapunk, akkor egyből covid teszt és a héten lesz még egy utunk. Még a holnapit se tudom, hogy miből oldom meg, nem hogy még egyet! Szóval mivel amúgy is győzni megyünk ismét, így annak reményében indulok holnap…

Read More Read More

Tegnap este egy olyan kérdést tett fel nekem Zalàn, melyre bár fel voltam készülve, de nem akartam rá válaszolni. Mivel én, hogy ne kelljen a kérdéssel feltétlenül foglalkoznom, azt választ adtam neki, hogy nem tudom. Került, fordult, egyszer csak hozta a kis tabletjét, hát ő bizony megkereste. 🙂 Hány nap van karácsonyig Kerülni akartam a témát. Nem akartam róla beszélni. Nem akartam vele foglalkozni. Szerettem volna eltűnni és nem is lenni! Hogy még legalább perceket nyerjek és addig összeszedhessem a…

Read More Read More

Sokan, sokszor teszitek fel nekem azt a kérdés, hogy bírom. Ezen sokszor el se gondolkodom, hiszen bírom vagy nem, menni kell tovább. Hihetetlenebbnél hihetetlenebb kihívások elé állít az élet, de ebből nincs kiszállás. Mindig az adott helyzetben legjobbnak tűnő megoldást választom, amit utólag sokszor megbánok, de akkor már nincs mit tenni. A reggeli és késő esti órák hoznak egy kis megnyugvást, mikor még vagy már alszanak a gyerekek és ilyenkor van időm elgondolkodni, hogy hogy is bírom még. Az elmúlt,…

Read More Read More

Telnek a napok az önkéntes karanténban. Lassan már-már valami rendszert vélnék felfedezni a napjainkban. Aztán ezt a butaságot gyorsan elfelejtem. 😆 Sajnos az, hogy itthon vannak a gyerekek, nem törvényszerűen jár együtt a sokáig alvással és nagy pihenésekkel. A délelőttök szokásos rendben zajlanak, arra tényleg megvan a begyakorolt ritmus. Míg elvégzem a házimunkát, a gyerekek átnézik azokat a leckéket és tanulnivalókat, amikhez nem feltétlenül kellek. Természetesen szigorúan a teájuk és reggelijük után. Mire belekezdek a főzésbe, Jázmin már a mateknál,…

Read More Read More

Szerencsére továbbra is mindannyian jól vagyunk. Zalán este rámhozta a frászt, mikor elkezdett sírni, hogy szúr a szeme. De aztán kiderült, hogy valami csak belement. És a könny ki is mosta neki. 🙂 Igazából nem is tudom melyikünk ijedt meg jobban. 🤭 De aztán nyugalom lett! A napjaink nem túl egyszerűek, de ez annak köszönhető, hogy a gyerekek Zalán és a járvány miatt itthon tanulnak, nem járnak iskolába. Nem volt egyszerű ezt kijárni, mert nálunk az iskola igazgatója sajnos nem…

Read More Read More