Úgy látszik, ez az év se lesz jobb, mint az előző. Ma ismét utaztunk. 2 napja éreztem, hogy baj lesz, így el is döntöttem, hogy lesz ami lesz, túlleszünk rajta. Tudni kell, Zalánt az édesapja viszi be a vizsgálatokra. Ennek egy egyszerű oka van. Ha Zalán velem van, akkor oltári balhét csap, az édesapával viszont hősiesen viselkedik mindig. Nem volt könnyű döntés, de ez mindenki érdeke volt. Így ma is ketten mentek be. Mikor jött az üzenet az ultrahang után,…
Holnap ismét egy budapesti út vár ránk. Alapvetően nem gondolok rosszra, de azt is tudom, hogy még nem lankadhat a figyelmem. Bármilyen nehéz is belátni, a betegség felfedezése óta még egyszer sem sikerült elérni az 1 év tünetmentességet. De már kétszer majdnem sikerült. 🙂 Reggel gondolkodtam ezen, így azt hiszem, az elsődleges cél az, hogy ezt a bűvös 1 évet elérjük. 🙂 Jelenleg 2 hónapnál tartunk biztosan. Remélem holnap már a 3. is meglesz. 🙂 Kicsit talán a suli miatt…
Semmiképp se akarok rosszra aposztrofálni, de nem indult kifejezetten jól a január. Na most mi adta meg magát? Hát persze, hogy az az egy használható lámpa, amivel vasalni tudok. Tudni érdemes, hogy dolgozni csak akkor tudok, ha van olyan minőségű fény, ami átvilágítja a zsebkendő szövetét (akár a sötét kéket is), hiszen sablon szerint kell vasalnom. No, hát fogta magát arany anyám és a 2 karból az egyik, a felső megadta magát. Mivel egy egy led modulos, 3000-es, de mindössze…
Így, az év utolsó napjaiban eszembe jut, hogy mennyi minden történt az utóbbi pár hónapban. Milyen messziről indultunk, mennyire sodort magával az élet és milyen úton jutottunk addig a pontig, ahol most vagyunk. Tavaly ilyenkor semmi se volt biztos. Érdekes módon, akármekkora kakiban is ücsörögtünk, akármennyire is nem volt biztos, hogy mi lesz Zalán betegségének kimenete, egy pillanatig nem gondoltam bele abba, hogy mekkora nagy a baj. Csak most, utólag látom és gondolkodom el rajta, hogy akár el is veszíthettük…
Nagyon jó volt együtt lenni karácsonykor. Volt időm elkészülni, sütögetni, tervezgetni, így idén elkerült az az őrült rohanás, ami tavaly körbelengte az ünnepet. Most ráérősen megcsinálhattam mindent. Minden bizonnyal ezt érezték a gyerekek is, hiszen mindenki tette a dolgát, nem volt vita vagy veszekedés (ez már egy kisebb csoda 🤔). Mindenki nagyon örült az ajándékának! Zalánnak kicsi csalódást okozott, hogy a szivacsról az első fürdésnél lejött a minta, de szerencsére ez a habzásából egy szemernyit nem vont le. 🙂 Voltak…
Nyakunkon a karácsony. 🙂 Igaz, nálunk az igazi adventi időszak csak az utolsó kontroll óta tart, hiszen addig tervezni is csak óvatosan mertem. Így aztán jelentős csúszásban vagyok. A takarítás kész, nincs több teendőm. 🙂 A sütikkel haladok. 🙂 Mivel volt egy kis dió a fagyasztóban most felhasználtam az egy falatos bejglikre. 🙂 (Viszont nem gondoltam, hogy ennyi édesítőszer fog fogyni 🤔). Zalánnak nagyon ízlett, jól be is lakmározott belőle. Gondolkodtam, hogy bosszankodjak rajta vagy ne, hiszen esélyes, hogy karácsonyra…
Most értünk haza. A mai nap kicsit felemás volt, hiszen elmaradt a hajnali indulás és az előző napi készülődés. Ma csak délre kellett érkeznünk. Természetesen a városban parkolni a lehetetlennel volt egyező, rengeteg autó állt már tilosban is, így sok választás nem lévén maradt a parkolóház (és később az 1600Ft-os parkolási díj). Rengeteget kellett várni és Zalán nagyon unatkozott, de csak sikerült kibírni. A szemcseppek már egész jól mennek és tulajdonképpen már semmire sincs panasz. Zalán ügyes és érti is,…
Ahogy előző posztomban megjövendöltem, ma ismét hozhattam zsebkendőt, így a rendelkezésre álló szabadidőm eléggé megcsappant. Természetesen a naponta elvégzendő munkám nem lett kevesebb, ugyanúgy kell tanulnom a gyerekekkel, illetve ugyanúgy kell mosnom, főznöm, takarítanom. A mosógép még mindig nem jó, így ez külön időigényes, de mint mindent, ezt is meg kell oldanom. Nos, szóval újra dolgozom. Jó volt ez az 1 hét szabadság, kibírtam volna többet is. De ez van. 🙂 A mostani “áldozat” egy Wotan (majd Yannik) nevű zsebkendő….
A tegnapra betervezett mézeskalács sütés sajnos elmaradt. 🙁 Helyette szerelés következetett. Direkt nem írtam ki az utóbbi időben, mert senkit sem akartam keseríteni vele, hogy mennyire rámjár a rúd, a közeli barátok úgyis tudtak róla. Most is csak tapasztalat szintjén írom le, hogy mindig van lejjebb. Szóval még a karantén idején egyszer csak nem volt melegvíz a bojlerban. No, mivel ugye karantén ideje alatt szerelőt hívni sem lehet, hát, házibarkács módszerrel nekiestünk. Úgy tűnt működik is a dolog, nem is…
Rohamléptekkel haladunk a karácsony felé, így egyre nagyobb fejtörést okoz Zalán ajándéka. Mint tudjátok, elsőnek szivacsokra gondoltam, hiszen mostanában lelkesedik a fürdőszivacsokért. Azonban mivel összetört a tablet, amire szüksége van a tanuláshoz, így némileg változott a helyzet. 🙁 Megoldást még nem találtam rá, de újabb dilemmával kerültem szembe. Zalán az utóbbi időben rendszeresen rájár András tusfürdőjére, amiből pedig időről időre konfliktus helyzetek alakulnak ki. Most már csak azt nem tudom, hogy András kapjon karácsonyra egy rekesz tusfürdőt vagy Zalán….