2020.09.01.
Annyira vártam ezt a napot! Most mégis olyan nehéz szívvel engedem el őket! 🙁 Minden este megvívom a csatát még most is Zalánnal, hogy igenis csukja be a szemét és aludjon. Próbáltam iskolaidőn kívül is erre szoktatni, hátha könnyebb lesz most, hogy indul az iskola. Arra gondoltam, kellő szigorral és kitartással elérem a várt eredményt és Zalán “betörik”. Hát, be kell, hogy lássam, nem sikerült. Még mindig erősebb benne a félelem, mint az én akaratom. 🙁 Mégcsak azt se mondhatom,…