Browsed by
Hónap: 2017 július

2017.07.17.

2017.07.17.

Reggel azon gondolkodtam, míg apát vártam a kocsiban, hogy tulajdonképpen nem is a betegséggel állunk mi harcban, hiszen Zalán orvosaira egy szavunk nem lehet, hanem inkább a következményekkel. Zalánt, bár testileg még nem egészséges, de mégis egészséges lelkűként próbáljuk nevelni. Semmivel sem másként, mint a többieket. Pl. az András korabeli gyerekek (17 múlt András) javában buliznak, csavarognak, esetleg cigiznek és isznak , addig András nem jár sehova. Maximum edzésre és iskolába, ha nincs szünet. A tanulmányi eredménye 4-es átlag felett…

Read More Read More

2017.07.16.

2017.07.16.

A lehűléssel Zalán is kicsit megnyugodott. 🙂 Mondom ezt boldogan, hiszen néha mát nehéz volt cérnával bírni a kis csínytevéseit. 🙂 Nagyon szeret a házban játszani és ha tehetné az egész napot ott töltené, de még nem költöztünk át. Még vannak megoldandó problémák és a költözés csak utána lehetséges. Bár az idő rohan… Zalán nagyon élvezi, hogy saját szobája van, van helye játszani és hozzá is fér a játékaihoz. Igyekszünk neki mindent biztosítani, ami a teljes gyógyuláshoz kell. Most már…

Read More Read More

2017.07.15.

2017.07.15.

Van egy olyan közismert mondás, miszerint mindenki magából indul ki… Ezért nem is kívánom tovább kommentelni a tegnap történeteket. Apa leírta előttem a gondolatait és annyira már ismerem, hogy addig nem is nyugszik, míg a nyilvános bocsánatkérés meg nem történik. Ez a hallottam a második szomszéd harmadik barátjától… Na tényleg jól van! Zalán továbbra is egy eleven kisördög aki szerencsére minden figyelmünket lekötni. Nem érünk rá másra, csak arra, hogy az álmait valóra váltsuk, hogy a sok fájdalom mellett, amiben…

Read More Read More

Tegnap…

Tegnap…

A tegnapi nap margojára most én irok mint APA! Az vagyok aki vagyok. Aki ismer tudja hogy a gyerekeimért ölök, végül is ki nem. Tegnap   megsértették fiamat. Azt a kisembert akit 38szor mütöttek, 58 szor altattak. Megsértettek engem, akinek fiát bántották, akinek kezében altatják el a fiát. Azt az érzést senkinek sem ajánlom, még ha most ezt irom az ellenségemnek sem. Igen, indulatos voltam tegnap. Általában azok probálnak okosak lenni akik nem ismernek minket. Olyan emberek akik nem kérdeznek…

Read More Read More

2017.07.14.

2017.07.14.

Zalán hozza a mostanában szokott formáját. 🙂 Tegnapelőtt a sunyiban elemelt lisztből és vízből, a lányok szobájának közepén gyúrt tésztával sikerült magát alaposan összekenni. Annyira, hogy még az esti fürdésnél is kapartuk.  🙂 Tegnap az összes körmét, sőt még a fél lábfejét is kikente bordó körömlakkal… És utána nézett nagy bociszemekkel, hogy ugyanmár mi rossz van ebben. 🙂 Este persze a fürdetésnél üvöltött, mint a fiasszamár, mert le akartam mosni a lakkot. Inkább feladtam. 😀 Amennyire idegölő, annyira jó is,…

Read More Read More

2017.07.13.

2017.07.13.

Zalán 2 napja meglehetősen feszegeti a határokat. Olyannyira, hogy tegnap este már azon gondolkodtam, melyikünknél lenne hatásosabb a nyugtató. 🙂 Aztán rájöttem, hogy óriási dolog, hogy a betegség árnyékában ő így egészséges tud maradni és ugyanazt csinálja, mint a valóban egészséges társai. Ugyanúgy játszik és ugyanúgy próbára teszi a türelmünket. 🙂  Talán csak annyiból más az ő helyzete, hogy nem megyünk vele olyan helyre, ahol elkaphat valamit, igyekszünk kerülni a fertőzésveszélyes helyeket. Sajnos sokszor még mi is összeszólalkozunk apával ezen,…

Read More Read More

2017.07.12.

2017.07.12.

Sokan nem értik, nem értjük a világot, a működését. A gyermekrák egy misztikus szó. Egész addig, míg nem érint. Mint kívülálló, olyan távolinak tűnik, mint a nap, pedig itt van köztünk, ahogy a napsugarak is. És olyan gyorsan szívja el az életet, mint ahogy beköszönt az éjszaka. Tegnap ismét elveszítettünk egy gyönyörű kislányt, kicsi Zitust, aki még 2 éves sem volt. Nagyot küzdött, de mennie kellett, már várták az angyalkák, hívták oda, ahol többé semmi sem fáj neki.  Mikor az…

Read More Read More

2017.07.11.

2017.07.11.

Zalán folyamatosan valami galádságon töri a fejét. Pechünkre végre is hajtja. Sokszor bosszankodunk emiatt, mégis mosolyra derít, hiszen ilyenkor olyan, mint egy egészséges kisember és mi hálásak vagyunk, hogy ő ennyire küzd. Annyi kiújulás és műtét, altatás után…  Próbálunk mi is az ő mérhetetlen pozitív hozzáállásából erőt meríteni, hiszen mi is gondokkal küzdünk. Egyik gond szüli a másikat és nem tűnik úgy, hogy egyhamar megoldhatjuk őket. A gondok a házasságunkat is próbára teszik, ismét elsodródtunk egymástól. És itt nem arról…

Read More Read More

2017.07.08.

2017.07.08.

Rémes ez a meleg és Zalán is rosszul viseli. Ha kinn vagyunk az emberkínzás, ha benn, az gyerekkínzás. 😀 Nem is értem hogy éljük túl a teleket, mikor egész napra “be vagyunk zárva” a négy fal közé. Így aztán felhasználva az időt átnéztük az iskolaszerekből a tavalyi maradékot. Nem sok minden használható, de néhány ceruza, toll azért akad és főleg kis alakú füzetek. Most ez elég kaotikus, mert ahányan vannak, annyifelé mennek a gyerekek. Csenge alsóba, Jázmin felsőbe, András a…

Read More Read More

2017.07.07.

2017.07.07.

Haladunk. 🙂 Legalább is az iskolakezdéssel. Tegnap sikerült a napi bevásárlás mellé vennem 5 sima füzetet. 🙂 Sajnos más nem volt a boltban,  pedig a mindennapos cuccok mellett 1-1 füzet elveszik, úgy könnyebb lenne. Technokol volt még de annak drágálltam darabját 540 ft-ért, pedig abból minimum 4 kell. 🙁 De akkor is haladunk. Minden nagy lépés egy kis lépéssel kezdődik. 🙂  Zalánnál szerencsére még mindig nem jelentkeztek a rémálmok és nappal is nyugadtabbnak tűnik, nem sír annyit. Valószínű a kettő…

Read More Read More