Zalán tegnap nagyon elemében volt. Szerencsére? Sajnos? Annak ellenére, hogy újul erővel tört ki rajta a nátha-köhögés kombináció. Vagy lehet éppen ezért… Semmi se volt jó, ha mégis, akkor meg nem volt elég jó. Délre már a fejem fogtam és el se tudtam képzelni, hogy fogom túlélni ezt a 2 napot apa nélkül. Csak este, mikor már a gyerekek aludtak, akkor gondolkodtam el, mekkora szerencsém van, hogy egész nap bosszakodhattam. Hiszen az 5 év alatt alakulhatott volna másképp is! De…
Pont egy hét van a következő útig és Zalán még mindig nagyon köhög. Valószínűleg valami frankó vírust szedhetett össze, mert körülöttünk sokan küzdenek most ezekkel a tünetekkel. Apa ma is dolgozik és mivel újra iskolába jár, ezért majd csak holnap este látjuk legközelebb. Persze nem egyszerű ilyenkor, de valamit valamiért és ha sikerül elvégezni az iskolát (márpedig sikerül!) akkot valamennyivel emelkedik majd apa fizetése is. Az pedig nagyon kell. Lassan a nyárra készülünk, aminek nagyon örülök a gyerekek szempontjából. Milyen…
Nagyon nehezen gyógyul Zalán. Sajnos még mindig náthás és nagyon köhög. Tegnap éjjel szinte nem aludtunk, ma viszint egy adag köhögés csillapítóval szerencsére tudtunk pihenni. Persze az utolsó 5ml-t szívtam ki az üvegből, ma vehetek azt is. Tegnap járt nálunk a védőnéni is. Megcsinálta az 5 éves státuszt, beszélgettünk hogyan tovább. A fertőzésveszély és a heti (reméljük már nem lesz ilyen sűrű) utazások miatt egyelőre ő sem javasolja az ovit, így Zalán továbbra is marad itthon velem. Egyelőre próbálunk az…
Eltelt egy újabb hét, egy hétvége. A szombatot leszámítva Zalán egész tűrhetően volt. Akkor, mivel szegénykém akkor ébredt, mikor nem voltam otthon, volt egy kis balhé, mert nem akarta kinyitni a szemét. Tegnap viszont egyből kinyitotta. 🙂 Tudom, biztos, hogy idő kell. Ahhoz is, hogy még egy kicsit nőjön, egy kicsit okosodjon és egy kis idő, hogy felejteni tudjon. Tudom, hogy türelmesnek kell vele lenni, hiszen valószínűleg ő sokkal jobban szenved, mint mi. Ezt akkor is mindig figyelembe kell venni,…
Ma nem sírunk, örülünk! 🙂 Legszívesebben világgá kiáltanám a boldogságot, de tudom, már rengetegszer tűnt fel az alagút vége, aztán mégis sötét lett újra. Így most is fenntartással kezelem a helyzetet, de… Akkor is örülünk. Ma apa nem tudott elkísérni minket, mert nem ért haza szolgálatból, így mama jött velünk. Nem volt semmi gond az úton, elmaradt a kérlelés is, hiszen este megbeszéltük, hogy okos és ügyes lesz. De mikor ki kellett szállni a kocsiból… Szó szerint úgy kellett kirángatni….
Minden napra jut valami… Tegnap Zalán gond nélkül kelt, egyből kinyitotta a szemét. Ma nem. 🙁 Érdekes ez a “hullámzás” és nem tudom miért van. De igyekszem rájönni. Minden nap valami apró figyelmességgel próbálok kedveskedni Zalánnak, hogy ezzel is jobb kedvre derítsem. Finom falatokkal, apróságokkal. Sajnos nem mindig sikerül, de nem adom fel, mert hiszek abban, hogy az apró csodák egyszer elérik a célt és Zalán végre igazán meggyógyul. Hiszen tudjátok! Zalánnak pedig még rengeteg álma és vágya van, amit…
2 napunk maradt. A mai és a holnapi… Hányszor gondoltam már arra, hogy feladom! Sok az aggódásból, a fájdalomból, a gondokból, amik időről időre megoldhatatlannak tűnnek. Most is! Sok a fájdalmas emlék, a könny, az ellenkezés, a magyarázkodás, ami nem is hat. Mikor mindent megígnék de nem merek, mert nem tudom valóra váltani. Fogynak a szavak, mert annyira elkeserít és kétségbe ejt a mostani helyzet, hogy nem tudom hogyan tovább. Zalán 5 éves, rendkívül érzékeny és nagyon okos kisember. Minden…
Eltelt a hosszú hétvége és gyakorlatilag Zalán ugyanúgy van. Reggel nehezen nyitja ki a szemét. Fél, hogy be van ragadva (pedig nincs), fél, hogy fájni fog. Hozzányúlni nem lehet, ha öltöztetem vagy vetkőztetem sem érhet hozzá ruha sem. A szemcseppnek már csak az említésétől is rosszul van, pedig most non-stop menni kell a szemcseppnek! Tehát leginkább lelkileg viseli meg ez a procedúra, de ahogy a doktornővel beszéltük, ez most tulajdonképpen természetes. Várni kell és majd oldódik, mást most nem tehetünk….
Baráti körön belül feltettem a kérdést, ez lenne a boldog gyerekkor Zalánnak? Meglepődtem a válaszokon, de nagyrészt igazat kellett adnom! Igen! Zalán nem tudja milyen másként élni. Hiszen mondhatjuk, ő ebbe született bele. Mi viszont látjuk a különbséget, hiszen a többiek “normális” gyerekként nevelkednek. Viszont mivel Zalánnak ez a “boldog gyerekkor” így kell megteremtenünk neki mindent, hogy valóban boldog legyen így is. Ne hiányozzon neki az az élet, amit pl. a testvérei élnek. Ez viszont érdekes kettősséget szül. Vagy Zalánt…
Nem is nagyon akartam írni. Fáradtak vagyunk és ezer érzés tombol bennem/bennünk. Olyan érzés, amivel nem nagyon tudunk mit kezdeni. Az előző kezeléshez hasonlóra készültünk, úgy gondoltunk, nem történhet semmi, hiszen Zalán olyan ügyes volt múltkor. Mikor egy kis sorstárssal találkoztunk a kórházban, aki ugyanarra a kezelésre várt, mint Zalán, talán kicsit meg is könnyebbültünk. Ahogy vártunk a két kisember ügyesen eljátszott, öröm volt figyelni ahogy “eladták az osztályt”. De persze nekik ezt szabad ott, senki se nézte rossz szemmel….