Pintér László Zalán

Lassan már készülünk a hétvégi útra. Még a szervezésnél tartunk és sajnos nem biztos, hogy el tudunk utazni. Ennek most anyagi okai vannak. Többek között az is, hogy jól átejtettek minket egy rendezvénnyel, ami bár megvolt, semmit sem kaptunk… Mindegy! Volt, elmúlt! Zalán ma meglepően nyűgös, apa szerint beteg lesz! Háááát, csak nem! Most nem lehet beteg, mikor ennyire rezeg a léc! Ráadásul ugyanazon a helyen készül kiújulni a daganat, ami először is nehezen adta meg magát, majd ki is…

Read More Read More

Túl vagyunk az akku cserén. Korán keltem, hogy ha indul az autó, már nyitásra a boltban legyek, hogy időben hazaárjek (ma viszik el a kupakokat).  Mivel első autó és én se vagyok túl tapasztalt, így biztosabbnak láttam, hogy ha először rámérnek a régi akkura, nehogy potyára adjak ki annyi pénzt. De nem volt potya, valóban a végét járta már. Szóval szükséges volt a csere. Kicsit mondjuk elhűltem, mikor a srác megállapította, hogy a kocsiba a legdrágább féle akkuk valók, de…

Read More Read More

“Ráérő” időmben szoktam olvasgatni sorstársak sorait, hátha ötletet találok ez ellen a szörny ellen. Sajnos legtöbbször viszont csak azt találom, hogy anyagilag teljesen tönkrement a betegség miatt a család. Ma is egy olyan történetbe futottam bele, hogy víz és villany kikapcsolás szélén áll a család… Sokat gondolkodtam már ezen! Vajon mi, beteg gyereket nevelő szülők vagyunk ilyen tékozlók, hogy egyszerűen nem jövünk ki a pénzünkből? Tény és való, hogy a beteg gyereket nevelő családokról valahogy elfeledkezik minden kormány. Gyes ugyanannyi…

Read More Read More

Nálunk mindig történik valami.  Naná, nem is mi lennénk, ha nem így lenne! 🙂 A sok negatívum és a folyamatos küzdelem közben történik azért jó is. Ahogy ez tegnap is megesett. Egy követőnk olvasta, hogy Andrásnak még nincs munkája a nyárra és ajánlott is fel egy jó kis munkát. Heti 2 nap, napi 8 óra. Természetesen elfogadtuk és ma már a részleteket is megbeszéltük. Ha Isten is úgy akarja,  András jövő héten már kezdhet is és elvileg egész nyárra fog…

Read More Read More

Túl vagyunk az elmúlt tanév első bizonyítvány osztásán. Őszinte leszek, szerettem volna ha jobb, szebb, fényesebb lesz. Nem lett! Tudom, sok gonddal küzdöttünk és biztos vagyok benne, hogy ez is megtette a hatását. Ez most így sikerült!  Majd lesz jobb is! Most, hogy vége van az iskolának megkaptuk a jövő tanévre kért tanszerek listáját. Mint tudjátok,  próbálok előre gondolkodni, mindig valami apróságot beszerezni, így a lányok tanszereivel azt hiszem nem is lesz gond. András már más kérdés. Az eredeti terv…

Read More Read More

Annak, hogy ritkábban jelentkezem, több oka is van. Egyrészt igyekszem minél jobban kizárni az agyamból a betegséget, a kiújulást, mert már nem tudom,  hogy birkózzak meg vele. Tudom, erős vagyok, mondjátok sokszor, azonban az én erőm is elfogy valamikor. Érzem, hogy fáradt vagyok és napról napra egyre fáradtabb. A másik ok, hogy annyi minden van körülöttünk, ami megoldásra vár, hogy jóformán csak a fejemet kapkodom. Ez a hét még mindig a tanév utolsó napjairól szólt. Kirándulások (Jázmin éppen ma ment…

Read More Read More

A 2015/16-os tanév utolsó napja van. 😀 Még szép, hogy jó a kedvem! Holnaptól az összes gyerek itthon lesz! Én még mindig azt mondom,  a gyereknek legjobb helye otthon van! Túléltünk mégegy tanévet. Jázmin a 3. osztályt, Andrást a nulladikat. Csenge pedig a nagycsoportot és szeptembertől már ő is naaaaagy iskolás lesz! 🙂 Nem is tudom, féljek-e inkább vagy várjam! A jóidőre még várnunk kell, amit annyira nem is bánok, mert a meleg teljesek kikészíti Zalánt. De biztos vagyok benne,…

Read More Read More

Végigaludtuk az éjszakát. 🙂 Remélem nem kiabálom el! Talán most egy kis ideig megint vége a rémálmoknak. Anyámat bármilyen rondán is hangzik,  egyelőre sikerült otthon tartani, így egy kis haladékot kaptunk. 🙂 Szóval mondhatnám, hogy minden happy… Aggaszt a keddi eredmény,  de próbálom nem tragikusan felfogni. Persze a kiújulás lehetősége teljesen összetör, de igyekszem nem gondolni rá. Ezt nagyon nehéz szavakba öntenem. Mitől is félek? A bizonytalanságtól. Mert lehet, hogy csak annyi lesz a kiújulás, mint decemberben. Egy fagyasztás, aztán…

Read More Read More

Az életünk sosem volt egyszerű, most sem az. Így, a lehetséges kiújulás árnyékában is próbálunk nem összetörni, hiszen Zalánnak mindenekelőtt sok nevetésre, élményre és élni akarásra van szüksége. Próbáljuk kihozni a maximumot az igen csak szűk keretek közé szorított életünkből. A szemecskéjét már-már engedi leragasztani, igaz, csak pár percre, de már ez is óriási haladás ahhoz képest, hogy pár hónapja inkább elaludt, de nem volt hajlandó kinyitni a szemét. A rémálmok megint kísértik, gondolom ez megint a keddi útnak köszönhető….

Read More Read More

Az elmúlt fél nap alatt 2 nagy döntést hoztunk. Bármennyire is fáj szegény Csengének, a mai kirándulással véget ér az ovisélet. Annak ellenére hoztuk ezt a döntést, hogy minden reggel sírás volt, ha Csenge valamiért nem mehetett oviba. Imádott ott lenni. A kis barátnőket, az óvónéniket, a fejlesztő pedagógust, aki saját elmondása szerint nagyon szeretett Csengével dolgozni, a dadust és mindent. Ennek sajnos Zalán érdekében most véget kell vetni. A másik fontos döntésünk egy újabb étrend-kiegészítő, a Gabolexin forte és…

Read More Read More