Pintér László Zalán

Gyönyörű szépen süt a nap, kifejezetten jó idő van! Imádom a tavaszt! A madarak csiripelését, a fű zöldjét, a virágok illatát… Hiszek benne, hogy ez a tavasz meghozza végre a gyógyulást és mehetünk kontrollra! Kontrollra és nem műtétre! Sajnos látom a viharfelhőket is, amik óhatatlanul körülvesznek minket, de míg nem közvetlenül a fejünk felett vannak, addig próbálok nem foglalkozni velük! Hónap utolsó napja van és mégis hátravan még 3 nap ebből a hónapból (ha értitek!). Mennyi mindent történt ebben a…

Read More Read More

El se hiszem, ma nem történt semmi kirívó. 🙂 Mosolyra ad okot ma az is, hogy Zalánt meg tudtuk lepni névnapja alkalmából. Egy kukásautót kapott, amit már a nyuszitól is kért, de végül nem hozott neki. Persze ehhez kellett egy kis segítség nekünk, amit nagyon szépen köszönünk. Az éjszakánk is majdnem jól telt. Azért írom csak, hogy majdnem, mert Zalán fél 4-kor keresztbe feküdt az ágyon és én inkább ücsörögtem, csak nehogy megzavarjam az édes álmát. Anyuval is voltunk kontrollon,…

Read More Read More

Ma azt hittük, végre a dolgaink végére érünk. Hát, tévedtünk! Miután Zalán szinte végigüvöltötte az éjszakát,  hajnali fél 4 körül végre elaludt és fél 7-ig még nekem is volt egy kis időm bólintani. Sajnos napok óta ez az éjszakai menetrend. Vagy rémálmai vannak, vagy köhög. 3 napja, mint az élőholt közlekedek. Lassan már csak a kávé mozgat. Ma már olyan fáradt voltam,  hogy mondtam apának, délután muszáj ledőlnöm kicsit. Hát aztán végül is ez nem jött össze, de apa annak…

Read More Read More

Istenem, de jó, hogy vége van a napnak! Pedig úgy indult, mint mindig, semmi különleges nem volt. Mára veteményezést terveztünk de minden tervünk rombadőlt. Reggel Zalán locsolni ment apával. Ráadtam a Cool Kid pólóját (sajnálom,  hogy nem készítettem képet) és valóban menő gyerek volt. 🙂 Engem is meglocsolt és a tesókat, mamákat is. 🙂 A csajok kirándulni indultak ide a dombok alá, én pedig főztem. Tegnap érkezett egy szoba wc-re felajánlás innen,  szinte a szomszédból és azt terveztük, ebéd után…

Read More Read More

Kellemes és boldog Ünnepet kívánok Öntözködni jöttem, Hol vannak a lányok? Rózsavizet hoztam, Csak nem féltek tőle? Gyertek hát közelebb Hadd adjak belőle.

Húsvét vasárnapra ébredve egy szomorú hír fogadott. Ismét egy angyalkával lett több az égi játszótéren. 🙁 Egy olyan hős ment el, aki sokat küzdött, de most Isten maga mellé szólította. Édesanyja szavait olvasva maximálisan igazat adok neki. Ezt csak az értheti teljesen,  aki érintett. Borzasztó! 🙁 Én is, mint sok sorstárs hozzátartozója minket, nyomon követem, lesem, várom a híreket egy-egy kisgyerekről. Talán így próbálunk erőt gyűjteni, ha látom, másnak sikerül! Akkor talán nekünk is sikerülni fog! Azonban mikor elmegy egy…

Read More Read More

Hát, a mai nap sem sikerült valami könnyűre. Már reggel úgy ébredtem,  hogy azt sem tudtam hova fussak és mit csináljak először. Hiszen annyi minden várt erre a napra! Már a főzés is gondot okozott, hiszen elképzelni se tudtam mit tudnék olyat főzni, ami olcsó,  gyorsan elkészül és mindenki megeszi. Gyorsnak kellett lennem, mert nem tudtam mikor kapja meg anyu a zárójelentést és mikor kell érte mennem. Az olcsót nem részletezem. Így aztán Zalánnak kifőztem az utolsó ch csökkentett tésztát,…

Read More Read More

Rémesen hosszú volt a nap! Azt hittem sosem lesz vége, aztán nagy nehezen mégis csak este lett. Végre! Mostanában szeretem az éjszakákat. Főleg ha tudok aludni. Addig sem kell gondolkodni! Amiről előző postomban írtam többen is félre értettétek. Bár anyu nem volt sosem egy mintaanya, a gondokat most nem közvetlenül az ő viselkedése okozza. Sokkal inkább anyós. Mindig is tüske volt a szememben, hogy az én gyerekeim csak a másik unoka után jönnek. De mindegy is! Sajnos kénytelenek vagyunk rá…

Read More Read More

Senkinek nem kívánom azt az érzést, mikor a wc-n ülve sírok, hogyan tovább. Közben a gyerekek az étkezőben játszanak és úgy jó, ha nem is tudják, nem is látják mennyire fáj! Hogy mi? Minden! Maga a helyzet, a tehetetlenség. A társas magány. Mert bár a gondolataimat virtuálisan papírra vetem, belül csak munkálkodik és felőröl ez a folyamatos feszültség. Tudom, sokan olvastok, követtek postról postra. Biztosítotok, jól csinálom, tartsak ki! Köszönöm!  Tényleg! Azonban úgy érzem, bármit teszek, bármennyit, nem elég. Természetes,…

Read More Read More

Bár könnyebbek nem lettek a napok, de telnek. Zalánnal megint virrasztottunk, ez a fránya köhögés makacsul kitart. 🙁 Napközben is köhög, de éjjel… Ugat! Most már múlhatna! Talán a nyuszi magával viszi a betegséget is végre túl leszünk rajta! Anyu továbbra is kórházban van. Infúzión keresztül kapja az antibiotikumot és most már vérkeringést segítő gyógyszert is kap. A hogyan tovább még kérdéses, egyelőre továbbra is megfigyelik és ha kell, megműtik. Pontosan én sem vagyok tisztában azzal, mi várható. Lehet ezt…

Read More Read More