Aki ismer tudja, hogy mindig, ahogy közeledik az utazások napja, én úgy fordulok magamba. Most megint ez a periódus van, hiszen napjaink vannak csak a következő indulásig. Rettenetesen fáj látnom, ahogy Zalán szenved és már-már magát okolja a múlt heti iskolai bántalmazás miatt. Közben egyre csak azt kérdezgeti, miért neki kell eljönnie?

Neki pont arra az állandó biztonságos környezetre lenne szüksége, hogy a kis lelke is megnyugodhasson. De nem, mert ebben az iskolában ő nem egyenlő a többi gyerekkel. Vannak egyenlőbbek. Isten bizony alig várom, hogy Csenge elballagjon és soha többé ne kelljen oda betenni a lábamat. Arra a helyre, ahova Zalán olyan nagy kedvvel és lelkesedéssel ment és oda, ahol a legnagyobb pofont kapta eddig a betegsége után. Ahol elveszítette a kedvenc tanáraiba és a barátainak hitt gyerekekbe vetett bizalmát.

Zalán zaklatott kis lelkének nagyon kellene az állandóság. Ezt kifejezetten hangsúlyozta és javasolta is a pszichológus. Kinn is foglaljunk mindig ugyanoda szállást, mert Zalánnak ez IS biztonságot ad. És ennek itthon is így kellett volna lennie. Ehelyett most ő, a bántalmazott, az ártatlan megy el abból az iskolából. Az egyenlőek, a bántalmazók maradnak. Milyen világot élünk???

A hétvégén azt írta nekem a kisfiam; “semmi se fontos anyukám, csak légy boldog!” Hát nem vagyok az, míg a gyerekeimet boldognak nem látom. És most Zalánt nagyon nem látom boldognak. Bizonyára most örülnek azok, akik ezt akarták elérni.

Szóval hamarosan utazunk. Ismét. És ahogy a volt férjem mondta ma, nézzem máshogy! Gyönyörű gyerekeim vannak, csodálatos férjem és ha Zalán betegségéből adódóan is, de világot látok. Ne haragudjatok, hogy nem tudok így tekinteni a helyzetemre. Nem megy! Én akkor leszek boldog, ha a gyerekeim azok lesznek és amíg köztünk él ez a szörny, Zalán betegsége, amíg folyamatosan szétszakad a család, mert utaznunk kell, addig én nem tudok boldog lenni.

Megint nehéz napok jönnek, de próbálok arra gondolni, hogy egyszer ennek is vége lesz. Csak még egy kicsit ki kell tartani. Lehet már egész közel van. Annyira szeretnék ebben hinni!