Pintér László Zalán

Istenem, mennyire szeretnék újra gyerek lenni. Félelem nélkül bámulni a csillagokat. Nem tudni, hogy mekkora mélységeket élhet meg az ember. Szeretnék újra olyan naív lenni, mint régen, szeretnék újra hinni és bízni. Elhinni, hogy a holnap, ami ha eljön és van esélye jönni, szebb lesz, mint a ma. Vagy legalább jobb lesz. Vagy csak egy kicsit, egy egészen icipicit több. Szeretnék újra mosolyogni! Bár azt mondják a mosoly ingyen van, nem megy! Én már nem tudok örülni. Olyan mélyen belémivódott…

Read More Read More

Az életemet a sulira való utolsó felkészülés mellett az orvoshozjárás, a munka és az állandó testvérherc töltik ki. Ma már mondtam Andrásnak, azt hiszem szükségem lenne egy jó pszichiáterre, csak még nem tudtam eldönteni, hogy magamnak irassak nyugtatót vagy a gyerekeknek. András a fúvókás kábító injekciót javasolta átmeneti megoldásnak. 😀 Leírva vicces, de korántsem ilyen őszinte a mosolyom egy-egy gyerekekkel egyedül töltött nap után. Csenge teljesen megkergült és Zalánnal szinte egy pillanatra sem lehet egyedül hagyni, mert… Jázminra sem bízhatom…

Read More Read More

Telnek a napok, most már túl gyorsan is és egyre jobban közeledik nem csak az iskola, az utazás is. 🙁 Ma még egy utolsó nagy hajrá lesz bevásárlás terén. Tegnap összeraktuk a füzeteket, rajz cuccokat, mindent amit kell és kiderült (szerencsére nem az utolsó pillanatban) hogy néhány dolog lemaradt, sőt még csak a listán se volt rajta, de 100%, hogy kelleni fog. Sajnos a tápszeren nevelt legtündéribb, mindenki által imádott cicánk is beteg lett, este még állatorvoshoz futottunk vele. Nagyon…

Read More Read More

Csak úgy szaladnak el a napok, egyre közeledik az annyira nem várt tanév. 🙁 Mi szerencsére készen vagyunk, már csak a könyvosztást várjuk. Itthon minden a megszokott rendben megy, apa sokat dolgozik, én itthon, Zalán próbálgatja a határokat, Csenge a szokásos ellenálló. Jázmin és Amdrás pedig sokat segít! 🙂 Erre tegnap sajnos szükség is volt, mert nem érezem jól magam. Szédültem, gyenge voltam, még talán a gyomrom is fájt. Apa szokás szerint dolgozott. András szerint kimerültem. Lehetséges, hiszen rengeteg az…

Read More Read More

Bele se merek gondolni, hogy 1 hét múlva kezdődik az iskola. 🙁 Nem akarom! 🙁 Szerencsére a tanszerek megvannak, már csak a ruhák hiányoznak a három nagyobbnak. A lányokat tudtam eddig is, András pedig kb. szeptember 1-én reggel 6-kor fogja bejelenteni, hogy a 3 farmerjából egy se megy rá. Ez tavaly is így volt. 😀 Sajnos a számítógépe tegnapelőtt összetört. Pont suli előtt. 🙁 És neki már hetente többször van olyan leckéje, ahova kellene. De majd… nem tudom… valami csak…

Read More Read More

A tegnapi napunkat az az 1 óra töltötte ki, amit Zalán a vonaton tölthetett. Reggel rémesen nyűgösen ébredt. Senki és semmi sem volt jó és nem tudtam eldönteni, hogy rosszul ébredt csak vagy fáj valamije. Egy pillanat alatt elsorolta szinte minden szóba jöhető testtáját a lábától a fejéig, hogy neki ez is fáj meg az is és mindenki hagyja békén! Megmondom őszintén, ezalatt a pár óra alatt többször megfordult a fejemben, hogy lemondom a vonatozást és orvoshoz megyünk. De gondoltam…

Read More Read More

Ó, ma nagy nap van! 🙂 Teljesülni fog Zalán kis szivecskéjének egy vágya! Megyünk vonatozni! Mint mindent, ezt is jókora előkészületek előzték meg. Sok emberrel beszéltem, miután a lehetőség adódott és mindenki maximálisan támogatott benne. Ilyenkor elhiszem, még szorult az emberekbe emberség és talán mégsem érett még meg a világ a pusztulásra. Ez a nap sem rólam fog szólni, hanem erről a kis 4 éves harcosról, aki azt hiszem, eddigi élete folyamán több harcot vívott már, mint mi! Remélem tetszeni…

Read More Read More

Szeretnék csupa rózsaszín felhőkről és szikrázóan kék napsütésről írni nektek, mert nem minden fekete vagy fehér. De most nem tudok. Megszívattak, pontosan próbálnak nagyon megszívatni minket és bár nem nyeljük le könnyen még sokminden alakulóban van. Igyekszünk ezt is feldolgozni és élni a dolgos mindennapokat. Dolgozunk és a ráérő időnkben sokat ápoljuk Zalán kicsi lelkét. Az elmúlt éjszaka is voltak rémálmai, hangosan kiabált és csapkodott, alig tudtunk megnyugtatni, majd miután visszaaludt, nem telt el fél óra és hangosan kacagott álmában….

Read More Read More

Államalapításunk ünnepén szeretnék szépet és jót írni. Ebben megkönnyíti a dolgomat a tegnapi felejthetetlen nap. 🙂 Néhány hónapja kaptuk a meghívást a közelünkben megrendezésre kerülő autó meetingre. Természetesen és főleg azért, mivel Zalán rajong az autókért nem mondtunk nem és ahogy telt az idő minden nap megkérdezte mikor megyünk már. 🙂 Azt hiszem itt ütött vissza a pár jól sikerült szülinap, hiszen az orrába beleivódott az égett gumi szaga, és vígan felidézte a ház előtt rögtönzött driftes bemutatókat. Régóta készült…

Read More Read More

Sajnos nem vált be az álomfogó. Zalán rengeteget forgolódik, csapkod. Igazából talán rémálma most nincs, mindenesetre nyugtalan. Lehetségesnek tartom, hogy így dolgozza fel a mindennapokat. Mostanában nem nagyon jönnek ki Csengével, egész nap megy az adok-kapok. Sajnos sokszor elcsattan közöttük egy-egy pofon is. Csenge sokat bántja Zalánt, igazságtalannak tartja, hogy ő több mindent kaphat meg illetve rá jobban figyelünk. Próbálunk mindig igazságosak lenni, de sajnos vannak olyan esetek, mikor ez nem lehetséges. És a gyerekek őszinték! 🙁 Mindenkit megvisel ez…

Read More Read More