Pintér László Zalán

A napunk nem volt túl jó. Két olyan embertől is epés megjegyzést kaptam, akitől nem számítottam volna rá! Próbálunk mindenen túl lenni, de ha lelkileg lehúznak, a nehéz sajnos még nehezebb! 🙁 Ezen a napon kezdtek jelentkezni a kemo mellékhatásai. Megjött a hányinger, vele az öklendezés is. 🙁 Próbálunk úrrá lenni rajta különböző szerekkel, hogy ennek a kisembernek megkönnyítsük a dolgát, hiszen ő nem ezt érdemli! Még mindig sokszor keresem a miértekre a választ. 🙁 Sajnos választ viszont nem kapok…

Read More Read More

Ez a nap felemás volt. Egyfelől örültem, hiszen tudtam, hogy amint lefolyik a kemó után a hidrálás, mehetünk haza. Másrészt féltem attól, mi vár itthon, ha hazaérünk. Az éjszakánk nem volt túl rossz. Hajnal felé kicsit öklendezett párszor Zalán, emiatt inkább felkeltem fél 3 körül, nehogy ne vegyem észre, ha netán hány. Aztán végül minden rendben ment. Zalán a szokásával ellentétben már korán reggel, 6 órakor felkelt. Mivel tudtuk, hogy csak délután 3 körül kötik be a kemót, jó kedvvel…

Read More Read More

Ettől a naptól nagyon féltem.! Nem csak a kemo miatt, hanem elsősorban azért, mert szemészeti kontrollra kellett mennünk. Már a nap se kezdődött jól, hiszen hajnalban már mennydörgésre ébredtem, nem sokkal fél 6 előtt pedig már locsogni is kezdett az eső. 7 órakor indultunk el otthonról, de a szakadó eső miatt csak lépésben lehetett haladni az autópályán is. 9 óra is elmúlt, mire beértünk Budapestre. Persze a dugó kellős közepébe csöppentünk, így már 10 óra is elmúlt, mire a szemklinikára…

Read More Read More

Egyre közeledik az újabb kemoterápia. Már szó szerint félek a mellékhatásoktól, a hányástól, hasmenéstől, nyűgösködéstől, pocakfájástól. Ezer lehetőség futott már át az agyamon, mivel tudnám legalább tompítani Zalánnak a kellemetlenségeket. Aloe vera gélt kap, de nem elég! Szóltam páromnak, hogy szerezzen be nagy mennyiségben Normaflore-t. Hátha! Az ember próbál minden apró szalmaszálba belekapaszkodni, hátha segít! Mindeközben a családi éltünk lassan romokban hever. Mindenki ideges, feszült. Hirtelen szakadt a nyakunkba minden. Itt az iskolakezdés és mindhárom nagyobb gyerek sérülékeny korban van….

Read More Read More

Vérkép kontrollon voltunk, mert múlt hét szerdán csapnivaló, mindössze 0,37% volt a neutrofil Zalán vérében. Sajnos ez még lejjebb esett, most már csak 0,25%, a minimális 1,48% helyett… De ne is ugorjunk ennyire előre! A napot a Mária utcai szemklinikán kezdtük, mert Zalán nővérét is meg akarta vizsgálni a doktornő (később csenge is sorra kerül!). Szerencsére nála minden rendben van, daganat nincs, a látása pedig mint a sasé. ::) Végre volt időm elbeszélgetni a doktornővel. Szóba került a külföldi kezelés…

Read More Read More

Ma találtam egy nagyon találó bejegyzést a Facebook-on. “Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz!” Ez ránk mostanában nagyon igaz! Nem megéljük a napokat, mint mások, hanem próbáljuk túlélni. Ami néha könnyebb, néha sokkal nehezebb! Ma olyan felemás nap volt.. A 1,5 héttel ezelőtti kemoterápia már nem éreztette annyira a hatását. A hasmenés, hányás elmúlt, tudunk újra enni, aludni. Ma a pár faluval arrébb lévő Nyúl község focicsapatához voltunk “hivatalosak”. Nagyon kedvesek voltak, ahogy megtudták mi…

Read More Read More

Még mindig láztalanok vagyunk szerencsére. Azért összekészítve ott áll a sarokban a táskánk rajtra készen, hátha mégis menni kell! Azért reméljük erre nem kerül sor! Közben több dolgot is megtudtam a külföldi gyógykezeléssel kapcsolatban. Többek között azt, hogy maga a kezelés kb. 10.000 CHF-ba kerül, amit elvileg optimális esetben az OEP is kifizethet, viszont csak utólag. Tehát először mindenképpen elő kell teremteni a pénzt. Amivel bár haladunk, de még nagyon messze vagyunk a céltól sajnos. Persze az ember fejében több…

Read More Read More

Ma újra Budapesten jártunk. Párom egy mentő kollégája vitt fel minket (nagy köszönet érte Szepesvári Csabának!). 10 órára kellett menni (ennek később még lesz jelentősége), háromnegyed 10-kor ott is voltunk. Míg párom bejelentkezett a recepción, én sorszámot húztam vérvételhez. Mi voltunk a 17-es. Ennek ellenére szinte azonnal hívtak is. Zalán nagyon sírt, de nagyon ügyes volt a vérvételes, elsőre eltalálta a kis vénáját, így legalább nem kellett több szúrást elviselnie. Utána a kanül feltöltésen is gyorsan átestünk. Az szerencsére nem…

Read More Read More

4 napja vagyunk itthon és holnap újra Budapestre készülünk. Ezúttal “csak” vérvételre és a vénakanül feltöltésére. Győrben nem tudják megcsinálni, mert állítólag a tű nem fér bele a gyermek intenzív osztály keretébe… Próbájuk élni a mindennapjainkat, hiszen 4 gyerek van, nekik is szükségük van a biztonságra, állandóságra. Érdekes módon jobban átértékelődött minden, mint amire számítottunk. Lassan 2 hete, hogy kimondták ránk az ítéletet, de ugyanúgy fáj és ugyanolyan nehéz. Többen megkerestek hogy milyen szép ez a kisfiú és nem is…

Read More Read More

Ma vagyunk 3 hónaposak. Az éjszakánk megint rosszul telt, azt hiszem ehhez már hozzá kell szoknunk. Az eddigi nyugodt, kiegyensúlyozott babánk egy időre eltűnt. Hogy mennyi időre, azt sajnos nem tudom. És abban is csak reménykedni tudok, hogy ez egy átmeneti állapot. A délelőtt nyűgösködéssel és készülődéssel telt. Örömmel készülődtünk haza. Megkaptuk a zárójelentést, az igazolásokat a közgyógyról és az emelt családihoz a papírt, elláttak még minket hányáscsillapító kúppal. Ezt még 7 napig kell adni Zalánnak. Öklendezések sajnos még mindig…

Read More Read More