Anyák napja van, Isten éltessen minden édesanyát, nagymamát!

A sors fintora, hogy nekem nincs kinek virágot adni (pontosabban én anyósomnak adtam, aki néha anyám helyett anyám és legtöbbször jobban megért, mint a szülőanyám) és én sem kaptam ma. Viszont egy óriási ajándék az enyém, 4 tündéri gyermek! Nem búsulok, hogy nem kaptam tőlük virágot ma, hiszen már lassan 1 hete minden nap kapok a gyerekektől 1-1 szál orgonát, ami az ajtónk előtt nyílik (ís minden gyereknek saját orgonabokra van, mindnek külön ültettük) és sokszor szép rajzot is! Nagyon szeretem őket! És talán holnap egy mégszebb ajándék vár rám, ha megtudom, nincsenek még mindig daganatos sejtek! Mivel holnap újra megyünk!
Sajnos az élettől újabb pofont kaptam. Most úgy tűnik, ez a házasság nem éri meg a következő évfordulóját. Holnap még együtt visszük Zalánt az orvoshoz, aztán valószínűleg külön folytatjuk az életünket. Nehéz lesz, de próbálok pozitívan gondolkodni. Hiszen ha bezárul mögöttünk egy ajtó, valahol kinyílik egy új! És hiszek benne, hogy a felhők fölött mindig kék az ég! 🙂