Sajnos nem úgy sikerült a tegnapi, végrehajtónál tett látogatás, mint ahogy terveztük vagy szerettük volna. Tulajdonképp még reménytelenebbül jöttünk el, mint ahogy odamentünk. Ennek ellenére végül délutánra történt előrelépés, de az biztos, hogy még egy ideig nem kap apa teljes fizetést! Pedig mennyire szerettem volna! Igazi karácsony lett volna! Az asztalon gőzölgő ünnepi étellel, kis ajándékkal a gyerekeknek a fa alatt. 🙁 De majd egyszer vége lesz! Remélem rövidesen!

Mivel Győrbe mentünk, nem hagyhattuk veszni a gázolajat és az időt, így a hétvégén a CrossCore edzésen kapott támogatásból vettünk egy nagyobb adag zöldséget és diabetikus ételeket Zalánnak. Sikerült zabkorpát és búzakorpát, hajdinát, kölest, xilitet és még pár dolgot venni, így most megint kicsit könnyebb az ő étkezését megoldani. Zsírszegény tejfölt viszont nem kaptam. 🙁 Biztos rossz helyen kerestem! 🙂

Délután hazahoztuk Mazsit, az új kiskedvencet Jázmin osztálytársáéktól. Egyből családi kedvenc lett. 🙂 A nyuszikával együtt, amit csoportostól csodálnak a gyerekek. 🙂

Tegnap valamikor éjjel kaptam egy nagyon kedves levelet és ez sokmindenre ráébresztett. Nagyon rossz a helyzetünk, nagyon nehéz. Lelkileg és anyagilag is. Nem csak nekünk kell ezt elviselni, hanem a gyerekeknek is. De ennek ellenére itt vagyunk együtt, egymásnak és a terheket közösen elviselni könnyebb, hiszen van kire támaszkodjunk, legalább lelkileg. És ez már maga a boldogság! 🙂