Nem merem azt mondani, hogy Zalán jobban van, mert én sem tudom eldönteni. Inhalálunk, halomszámra erőltetem bele a gyógyszert, amit egyre gyakrabban kihány szegény. Ezért turbó fokozatban kapja a probiotikumot is, amit szerencsére nagyon szeret.

Az éjszakánk sem volt zavartalan, sőt! De bízom benne, hogy a következő jobb lesz. Zalán még tegnap délután is lázas volt. Az amúgy izgő-mozgó nyughatatlan kisember háromszor is aludt napközben, pedig egyszer sem szokott. Nagyon rosszul volt. Tegnap hajnalban azt hittük megfullad, annyira nem kapott levegőt. Bízom benne, hogy már csak a gyógyulás jöhet! Mindent elkövetünk ezért!

Ma nálunk volt egy barátunk, aki nem mellesleg rádiós és folyamatosan közvetít Zalán állapotáról. Olyan kérdéseket tett fel, amiről soha nem szoktam gondolkodni, de így érdekesek.

Hogy sikerült eddig is megoldanunk a dolgainkat? Sokszor nagyon nehezen. Volt, mikor napokig palacsinta volt az ebéd, mert egyszerűen nem volt itthon más, mint liszt, tojást pedig hoztunk anyóséktól.

Hogy viseljük, hogy újra küzdenünk kell? Kívül mosolyogva, mert Zalán belőlünk merít erőt, belül viszont nagyon nehezen. A legnehezebben az esték, mikor alszik mindenki és az ember egyedül marad a gondolataival.

Mi lesz a végrehajtással? Őszintén mondva fogalmam sincs! Ahhoz képest, hogy a bank szerint már letelt, ebben a hónapban is ugyanúgy letiltották az 50%-ot!

Sokminden került felszínre most, hogy újra egyedül maradtam a gondolataimmal. Akik régóta követik ezt az oldalt, tudják, mert már leírtam, apa és köztem van egy megállapodás. Míg Zalánnak szüksége van ránk, biztos együtt maradunk, bármi lesz is. Ha Zalán meggyógyul, eldönthetjük hogyan tovább. Sokszor nagyon ronda veszekedéseink vannak. Olyanok, amik után normális helyzetben kihátrálnánk egy kapcsolatban. Azonban még Zalánnak szüksége van mindkettőnkre. Utána pedig… Meglátjuk mi lesz! Nincs kétség, szeretjük egymást. Csak a körülmények. Az anyagiak, a betegség… Nem egyszerű, de mint mindig mindent, ezt is megoldjuk! Lesz ami lesz! Zalán meggyógyul, mi pedig felülemelkedünk minden sérelmünkön. Zalánnak és a többieknek is család kell. És ez a család jövőre már 10 éves lesz! (Apa azt ígérte, a 10. évfordulónkon elvesz újból. Kíváncsi leszek! 😀 )