Istenem, de jó, hogy vége van a napnak!
Pedig úgy indult, mint mindig, semmi különleges nem volt. Mára veteményezést terveztünk de minden tervünk rombadőlt. Reggel Zalán locsolni ment apával. Ráadtam a Cool Kid pólóját (sajnálom,  hogy nem készítettem képet) és valóban menő gyerek volt. 🙂 Engem is meglocsolt és a tesókat, mamákat is. 🙂 A csajok kirándulni indultak ide a dombok alá, én pedig főztem.
Tegnap érkezett egy szoba wc-re felajánlás innen,  szinte a szomszédból és azt terveztük, ebéd után el is megyünk érte. Így is lett. A szoba wc nagyban megkönnyíti az életünket bár lehet nem is a miénket, inkább anyuét. Biztos nem lehet könnyű fekvőgipsszel és járókerettel négyszer műtött gerinccel és összecsavarozott vállal. Így aztán ha felkel, csak esik-kel. 🙁 Egy esetleges újabb törést megelőzendő szükséges volt sajnos ez a szobai wc. Kaptunk még kádra szerelhető fürdető szerkezetet is. 🙂 Azt hiszem ez sem lesz haszontalan nálunk, hiszen egyedül emelgetem be és ki anyut a kából. Nem egyszerű! És kaptunk még sütit és fagyasztott dolgokat, tököt, borsót, lekvárokat, stb. Az örömünk leírhatatlan! 🙂 Holnap tökfőzelék lesz ebéd, ezt mindenki szereti! 🙂
A délutáni veteményezésből persze nem lett semmi, mert nagyon megcsúsztunk az idővel és apa ment estére szolgálatba. Félúton jártunk Pannonhalma felé, mikor András telefonált, hogy valami nagyot durrant a fürdőben és elment az áram. Visszafordultunk, apa gyorsan megnézte mi a gond, felkapcsolta a kis megszakítókat és indultunk újra abban a tudatban, hogy most már minden rendben. Azonban ahogy hazaértem, Jázmin futott elém, hogy siessek, mert füstöl a konnektor a falban. Andrásnak szerencsére volt akkora lélekjelenléte megint, hogy lenyomta a biztosítékot és nem gyulladt ki a lakás. Azonban az a konnektor tönkrement, teljesen szétolvadt. Pár éve (talán még emlékeztek is) volt egy hasonló helyzet, akkor a lépcsőházban lángolt a vezeték a falban. Akkor újra lett húzva a vezeték a lakásban, azonban a fürdőhöz és a konyhához nem nyúltak, mert vésni kellett volna a falat. Ott maradtak a régi alumínium vezetékek. Így most ott tartunk, hogy nem tudok mosni és a bojlert sem tudom bedugni. A mosógép már hetek óta vacakol, vagy nem szivattyúz le, vagy nem szívja a vizet, vagy a legtöbbször nemes egyszerűséggel megakad a mosás és öblítés között és csak mos, mos, mos és mos… Nem ugrik át egyik programról a másikra. 🙁 Nehéz így, hiszen sokan vagyunk és napi több adag ruhát mosok. 🙁 A non plus ultra pedig az, hogy a hajszárítónk is megadta magát! Így most se hajat szárítani, se kutyát fürdetni nem tudok! Csúcs szuper ez a hét! Kell még ráadás? Összeszedtem valami jó torokfájós, köhögős nyavaját! Az kell csak, hogy Zalán is elkapja, mikor szegényem még mindig köhög. 🙁