Repülnek a napok és a hetek, bár az elmúlt 2 nap eléggé kínkeserves volt. Kimenni nem lehetett, az eső locsogott, a gyerekek pedig nem igazá találták fel magukat. De túléltük!

Zalán szerencsére jól van, igazi kis csínytevő gazfickó. A szeme már ne gyulladt, de még egy csöpp kis bevérzés van rajta. Nagyon szeret homokozni, de a gyurma még mindig nagy kedvenc.

Mondanám, hogy lassan készülünk a “nyaralásra”, de még fogalmam sincs hogy lesz, hiszen még pár dolog hiányzik a gyerekeknek az iskolához. Pl. a tornafelszerelések, Csengének a tisztasági csomag, füzetek, színesceruzák és a körzők, vonalzók. Azt hiszem a többi már majdnem mind megvan. Ezt viszont még meg kell venni és a fontossági sorrend adott! A legnagyobb gondot idén is a ruhák és cipők előteremtése fog okozni. Jázminnak pl. egyáltalán nincs sportipője, amiben majd mehet a suliba és András is kinőtte az övét. Szóval van még megoldásra váró dolog a nyáron.

Családon belül András új nagymamája miatt van feszültség. Mi már elfogadtuk, a gyerek is megnyugodott, de anyám valahogy megint kakukktojás és sehogy sem lehet megbékíteni. Én viszont úgy vagyok vele, ha a gyerek nem látja kárát, akkor semmi kifogásom ellene. Ma pl. újra Budapestre megy a gyerek és az új mamánál alszik, hogy ne kelljen éjfélkor hazaérnie. Remélem és még mindig bízom benne, hogy András ebből a kapcsolatból csak profitálni fog. No és világot látni, ami nem is egy utolsó szempont. 🙂

De a lényeg mint mindig, Zalán. Ez a csöpp kis örökmozgó emberpalánta, akinek meg kell gyógyulnia! Reméljük, hogy a következő, augusztus 16-i kontrollon csak jó híreket kapunk. Igaz, most már ennyi rossz után nehéz hinni a jóban és hogy egyszer tényleg egészséges lesz, de muszáj hinni, mert egyedül ez ad erőt a folytatáshoz!

Köszönjük, hogy segítetek, támogattok minket, erőt adtok, ha csüggedünk. Kérjük, gyűjtsétek nekünk a kupakokat és elemeket, a Rábaközben aludoboz gyűjtésre és leadásra is van lehetőség a gyűjtőpontkainkon. Köszönjük szépen, hogy ha segítetek ebben!