Szuper jó dolog fejfájással ébredni! Ráadásul nem csak a fejem fáj, hanem tulajdonképpen minden izmom. Még ott is, ahol nem is gondoltam, hogy van izom. 

Tegnap reggel megérkezett a teraszhoz az anyag, így annak már holnap nekiállnak apáék. Dél előtt nem sokkal érkezett 48csomag járólap, amit pechemre a sofőrrel majdnem felesben pakoltam ki. Utólag láttam csak, hogy minden egyes dobozon rajta van, csomagonként 22,1kg a súlya. Hát innen az izomfájdalom.  

Már csak 2 napom maradt anyut költöztetni és NINCS fuvaros. SOS nem tudtok egyet barátságos áron? És tegnap este ugrott be az is, hogy még mindig nincs palackos gáztűzhelyünk! Anyám konkrétan a fejemet le fogja szedni ha nem tud magának főzni! Nincs valamelyikőtöknél egy használaton kívüli?

Azt hiszem így már a fejfájáson se csodálkozom. Sokan mondják, egy férfinak is sok, amit naponta végigcsinálok. Mégsem érzem ezt akkor, napközben, csak ilyenkor, mikor végiggondolom. De egyszerűen nincs más választás, nincs is választás már.

Zalán pedig szegénykém csak tűri, higy az utóbbi időben maximum az ebédnél tudok mellé ülni. Nagyon ügyesen eljátszik, mikor látja, hogy dolgom van. Közben igyekszem a felmerülő félelmeket is kezelni. Zalán jóformán mostanában mindentól fél. Elég egy langyos nyári szellő és egyszer csak felkiált, hogy nem akar kórházba menni.

Csengééknél tegnap tűzriadó volt az iskolában és Csenge egész este ezen pityergett. Ő ugyanis annyira megijedt, hogy még a hasa is megfájdult és este elaludni se mert,  mert félt, hogy kigyullad a lakás, illetve már este mondogatta, hogy nem megy iskolába, hátha kigyullad. Nehéz este és éjszaka áll így mögöttünk és azt hiszem, maga a nap se lesz egyszerű. Annyi minden vár még meg megoldásra. És mint mindig, a mai napot ismét Pannonhalmán kezdem, apóst viszem gyógytornára.

Főznöm kellene és a házat takarítanom, hogy legalább tiszta legyen annyira, hogy anyu be tudjon költözni. Apa tegnap dolgozott és most várjuk, hogy hazaérjen a 24 órás szolgálatból. Pihennie kellene, de délben már indul is iskolába. Mert muszáj! 

3 éve mindig van valami az életünkben, ami nem tűr halasztást, ami muszáj! Ilyen most a ház, ilyen a költözés,  ilyen az iskola. Most egy kicsit sok lett egyszerre a muszáj, de megoldom. Persze könnyebb lenne, ha már az új házban tudnék főzni és nem kellene oda-vissza rohangálnom, de ez van! Majd ez is meglesz!

A mai nap megint a rohanásról fog szólni. És lassan már az lesz a szlogenem: “Akkor is megoldom!”

Szép napot nektek! Fejfájás menteset!