Elég rohanós volt ez a hétvége.

Tegnap végre mehettünk a koncertre, amit már nagyon vártunk. De közülünk is talán Zalán várta a legjobban. 🙂 Már délelőtt izgultak a gyerekeke, Zalán öt percenként kérdezte mikor indulunk már. 🙂 Ezer ruhát vettek elő, míg végül már Zalán futkozott Jázmin farmerjában. 😀 

Mikor odaértünk, a kapun belépve egyből megismertek minket. (Ezek szerint tényleg hasonlítunk klippbeli másunkra.) 😀 Ó, Zalán nagyon jól érezte magát! A koncert kezdetéig játszott, az előadás alatt pedig figyelt. A vége felé azért már újra útrakelt benne a kis sajtkukac és a színpadra hasalva hallhatta végig az előadás végét. Utána még volt egy kis fénykézezkedés is, ahol szintén hozta a formáját, igazi kis mókamaki volt. 😀 

A koncert végén újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy neki minden dal tetszett. 🙂 Nemhiába, egy showman. Mindenki szereti. Mi pedig nagyon!

Kapott dedikált CD-t is! Ilyen gyönyörű,  látjátok?

És benne van Zalán is! Nézzétek csak!

Hogy ne csak Zalán mondjon véleményt, elárulom, hogy nekem legjobban Zalán dalán kívül az Autó, alagút és a Tanítás kicsiknek és nagyoknak tetszik. Előbbi azért, mert olyan tipikusan illik a családunk által előadott autós utakra, utóbbi pedig azért, mert rendkívül igaz a szövege. (Persze a gyerekek már kívülről fújják a teljes CD anyagát.)

Ma pedig már a házon dolgoztunk. Eltüntettünk apával ketten egy falat, így teret nyitottunk és lett egy nappalink. Bár még oltári a káosz, tudom szép lesz! Minden egyes mozdulattal jobb lesz és egészségesebb Zalánnak. Hiszen az ő álmait megfogadtuk,  mind, egytől egyig valóra váltjuk.