Tudjátok, igyekszem mindig legalább egy kicsi jót írni. Sajnos nem mindig sikerül.

Rémes, hogy a három nagyon szinte egy nap alatt jött ki a bárányhimlő. Persze számítottunk rá, de azért nem túl jó. Az SOS oltásnak köszönhetően egyelőre András viseli a legjobban.

Jázmint szegényt nagyon kiütötte. Szinte folyamatos magas láz, ezer kiütés, szájában is, fülében is, sőt, ezer helyen. Csenge elvan szegény, csak tetőtől talpig viszket és így rengeteg lázcsillapító, hab és hintőpor fogy. 🙁 Tudom, ezzel jár! Majd szép lassan jobb lesz!

A múltkori beázás nyomán derült fény arra, hogy valami nem oké a tetővel. Sajnos azóta folyamatosan ázunk és a fürdőszoba felett már penészesedik a fal, a gipszkarton álmennyezet, ezzel pedig sürgősen kell kezdenünk valamit. A gond az, hogy a tetőt ideiglenes “talán a telet kihúzza” megoldással sikerült csak megcsinálni. A legnagyobb gondot mégsem ez okozza.

Hanem a fűtés! A konyha, nappali, folyosó egy katlan, meg lehet gyulladni, a szobák viszont mint a jégverem. Mivel csak egy vegyestüzelésű kazánunk van (ami nekünk így is egy csoda, álom!) a hőmérséklet éjjel nagyon lecsökken, a szobákban 15 fok alá esik a hőmérséklet. Hiába takarózunk, hideg van. Zalán szobája még elviselhető, 18-20 fokos marad, köszönhetően a kiegészítő padlófűtésnek, de a többi hihetetlenül hideg. Valószínűleg el lett számolva a radiátorok mérete és nem fűtik be a teret. A gyerekek fáznak. Főleg most, hogy még betegek is.

A dolgot tetézi, hogy a régi ablakok (amiket azért mégse szívesen cserélnék műanyag ablakra!) zárjai (minden szobában 1-1) hiányoznak. Sajnos ezek a régi rúdzáras rendszerűek, amikhez nagyon nehéz kapni zárat és nem elég a kilincset cserélni, ráadásul horribilis az áruk.

Sajnos ezek olyan dolgok, amivel muszáj foglalkozni, nem várhatunk még 1 vagy akár 2 hónapot sem, hiszen még csak most jönnek a hidegek. 🙁 Persze ez is a legrosszabbkor derül ki, de ez van, egy újabb megoldásra váró probléma. Közben igyekszünk hitelhez jutni, hogy SOS tudjuj orvosolni a problémákat.

Sajnos én most nem tudok dolgozni, szünet van a vasalásban, így különösen nehéz, hogy minden apára hárul. Lelkileg sem jó! Olyan jó volt, mikor én is kerestem és egy kicsit hozzá tudtam tenni a közöshöz. 🙁

No, szóval most ez van. De tudjátok, tavaly nem féltünk, mertünk nagyot álmodni. Most is ezt fogjuk tenni! Álmodunk, mert vannak álmok, amik megvalósulnak. Ezt már tudjuk! És Zalánnak is van egy, sőt, nem is egy, hanem 2 nagy álma! Az egyik, hogy találkozhasson a télapóval, a másik, hogy ne csak egyet kérhessen a Jézuskától!

Most újra elkezdünk álmodni… Álmodjatok velünk! <3