Nem akarom hosszúra nyújtani a mai beszámolót. Hosszú volt ez a két nap, rettenetesen elfáradtunk.

Ugyanolyan napunk volt, mint tegnap, azzal a különbséggel, hogy a reggeli vérvételkor jól meg is kínozták Zalánt. A jobb kezén bár jó a véna és szúrva sem volt mostanában, nem sikerült eltalálni sokadjára sem, pedig jó 10 percig próbálkoztak vele. Végül miután Zalán már hüppögve sírt, pikkpakk vettek vért a bal karjából. Most mit mondjak? 😡

Ugyanaz a várakozás volt tegnap, igaz, az eredmény nagy részét már reggel 8-kor tudtuk. Aztán senki se mondott semmit, majdnem délig várakoztunk. Közben hívott a doktornő is, akivel azt sikerült megbeszélni, ő hogy tervezi.

Elsődleges, hogy a vérkép helyrejöjjön, mert ilyen trombocitával nem műtik meg Zalánt. A doktornő jövő héten szabadságon lesz, de ha valamiért mégis be kell mennie, akkor telefonál és mennünk kell. Ha nem kell bemennie, akkor pedig 28-a szerdára tervezi a műtétet. Persze a vérkép függvényében.

A vérkép pedig… A trombocita némileg emelkedett, de ez még nagyon kevés továbbra is. Zalán nem futkoshat, nem ugrálhat, nem mászókázhat, nem biciklizhet, illetve semmit se csinálhat, amitől megsérülhet. Spontán vérzés vagy hőemelkedés esetén továbbra sincs mérlegelési lehetőség, azonnal vissza kell vinni. A neutrofil pontosan ugyanannyi, mint tegnap volt. Tehát továbbra is neutropénia és trombocitopénia ezerrel. 🙁

Sejtnövelőt Zalán nem kapott (mondjuk nem értem az egészet, mert akkor teljesen felesleges volt újra menni) mert azt akarják, hogy a kis szervezete saját maga korrigálja a vérképet.

Dühös vagyok, mert…

Egyrészt mert múlt héten a tegnapi vérképtől tették függővé a sejtnövelőt. Tegnap aztán erre mintha nem is emlékeztek volna, majd visszacitáltak újra, valószínűleg tudva, hogy nem pestiek vagyunk és választhattunk, hogy vagy mégegy út haza majd vissza, vagy szállást kell fizetni.

Másrészt a gyereknek ez dupla trauma volt. Főleg a mai kínzás, ami után már az én fülem is fájt, szegény kisfiam annyira üvöltött. Tegnap pluszban a műtéttel, majd a sejtnövelővel volt ijesztgetve, aztán (szerencsére?) egyikből se lett semmi.

Harmadrészt feleslegesen várakoztunk ma is és tegnap is 8-tól délig. Emiatt mindkét napon 2-2 ezer Ft-ot fizettem csak a parkolásra. Elhiszem, hogy ez egy orvos fizetéséhez nem sok, azonban a 2 napra elment 50 ezer Ft és 4 gyereket kell iskoláztatnunk. A tanszerek nagyrészt megvannak, de a tornacuccok még a habokban. Jön a tél, fűteni kell, stb… Könnyű annak akinek van. Nekünk momentán nincs. 🙁

A lényeg a lényegben az, hogy most kis pihi, majd csütörtökön újra megyünk vérkép kontrollra. Egyelőre próbálunk pihenni, kicsit visszarázódni.

Köszönjük szépen, hogy ennyien velünk vagytok, biztattok!