Holnap ismét egy budapesti út vár ránk.

Alapvetően nem gondolok rosszra, de azt is tudom, hogy még nem lankadhat a figyelmem. Bármilyen nehéz is belátni, a betegség felfedezése óta még egyszer sem sikerült elérni az 1 év tünetmentességet. De már kétszer majdnem sikerült. 🙂

Reggel gondolkodtam ezen, így azt hiszem, az elsődleges cél az, hogy ezt a bűvös 1 évet elérjük. 🙂 Jelenleg 2 hónapnál tartunk biztosan. Remélem holnap már a 3. is meglesz. 🙂

Kicsit talán a suli miatt félek. Ma megy Zalán, hamarosan indulunk, de a holnapi napot kihagyjuk értelemszerűen. Mivel számomra úgy tűnik, hogy elég jó iramban haladnak, nem tudom, hogy az, hogy egy napot kihagyunk és a leckét se tudjuk bepótolni, mennyi hátrányt fog jelenteni Zalánnak szerdán. Mondjuk a tanárnő nagyon rugalmas, így bízom benne, hogy semmi gond nem lesz. De azért aggódom, na!

Tehát holnap utazunk. Mivel az év első útja lesz, ismét meg kell venni legalább a megyei pályamatricát, aztán meg természetesen a heti matricákat. Jól tudom, drágult ismét? 🤔

No mindegy, hiszen nincs mit tenni! Remélem holnap jó hírekkel szolgálhatok. Rosszat nem érzek. 🙂 Bízom a legjobb hírekben!