2013.08.18.

2013.08.18.

1147495_678420505520837_1216200342_o 620976_678371518859069_1516733385_oMa találtam egy nagyon találó bejegyzést a Facebook-on.
“Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz!”
Ez ránk mostanában nagyon igaz! Nem megéljük a napokat, mint mások, hanem próbáljuk túlélni. Ami néha könnyebb, néha sokkal nehezebb! Ma olyan felemás nap volt..
A 1,5 héttel ezelőtti kemoterápia már nem éreztette annyira a hatását. A hasmenés, hányás elmúlt, tudunk újra enni, aludni.
Ma a pár faluval arrébb lévő Nyúl község focicsapatához voltunk “hivatalosak”. Nagyon kedvesek voltak, ahogy megtudták mi van Zalánnal, egyből gyűjtésbe kezdtek.
Apa és Zalán végezték el a kezdőrúgást a meccsen. Sajnos Zalán még nem ért semmit az egészből, pedig biztos tetszett volna neki a dolog, hiszen nem mindenki rúghat először labdába. Ezután még megvártuk az első félidő végét, de sajnos jönnünk kellett, hiszen Zalánnak fürdenie kellett. Fontosnak tartjuk még így is, hogy az első hónapokban kialakított napirendjében ne történjen változás még a kórházi időszakban sem.
Nagyon jól esett, hogy számunkra idegen emberek ennyire összefogtak ezért a kis emberért és hálásak vagyunk mind a focistáknak, mind a szurkolóknak a segítségért! Szóval hajrá Nyúl, gratulálunk a 5:1-es győzelemhez.
Nekünk most minden segítség aranyat, akarom írni életet ér!
Később kaptuk az információt, hogy jövő hétvégén az öttevényi focisták várnak minket. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

négy + 8 =