Egy rossz éjszaka után már a nap sem úgy indult, ahogy elterveztük vagy szerettük volna.
Úgy terveztük, hogy lángost sütünk. Nagyon régóta ígértem már a gyerekeknek, de mióta Zalán beteg lett,

egyszerűen semmire sincs idő. Hát nem jött össze. Reggelre begyulladt Zalánka rosszabb állapotban lévő jobb szeme, így már a reggelt kamillázással kezdtük, amit szegény kisfiam elég rosszul viselt. 🙁
Aztán mikor 3/4 8-kor megcsörrent a telefonom és megláttam a hívó számát, már tudtam, hogy ez nem az én

 napom lesz. Családi problémák miatt Szombathelyre kellett utaznom. Mivel Zalánt nem hagyhattam itthon, hiszen még szopizik, tudtam, hogy nem lesz olyan egyszerű. Mivel arra autópálya nem visz, csak lassan lehetett haladni, az ünnep miatt meg főleg.

10 órakor indultunk és 3/4 1-kor érkeztünk meg. Ha már úgyis mentünk, befutottam a temetőbe is az egy szem testvérem sírjához. Idén már 3 éve volt, hogy elveszítettük értelmetlenül! Egyedül maradtam… 🙁

Hihetetlen és nagyon rossz érzés volt a temetőbe menni egy olyan emberhez, aki egykor az életem elválaszthatatlan részérét képezte. Főleg egy olyan emberkével a karomon, akit sajnos körülleng a betegség szele. Amibe nem tudok belenyugodni. Alig vártam, hogy kijöhessek a temetőből!

A hazafelé út szerencsére eseménytelenül telt, de így is csak fél 5-re értünk haza nagyon fáradtan.

A napokban jutott tudomásunkra, hogy Zalán állapotán javíthat esetleg az őssejtbeültetés. Nem a meglévő daganatokra hatna, hanem a várható kiújulásokat előzhetné meg. Az ára elég borsos, 6500EUR. Jövő héten várhatóan megyünk Budapestre kontrollra, akkor meg fogom kérdezni a doktornőnk véleményét. Ha ő azt mondja, hogy növelné az esélyeinket a betegséggel szemben, akkor meg szeretnénk próbálni! Nem tudom a sorsra bízni a kicsi fiamat!

Naponta ezzel kelni és feküdni borzasztó! 🙁 Miközben semmi sem látszik rajta! 🙁 Soha, egy pillanatra nem hagyom, hogy sírjon! Legyen boldog, ő is akarjon élni! Mert nem tudok róla lemondani!