Sajnos ahogy számítani lehetett rá,  Zalán elkapta a betegséget. 🙁 Pedig annyira reménykedtünk, hogy talán nem!  Bár egyelőre még csak kicsit folyik a nózija,  azt hiszem készülhetünk egy rossz éjszakára. És valószínűleg a műtétet is el kell halasztani.  🙁
Ebéd előtt el is mentem a gyógyszertárba,  hogy feltankoljam a készleteket orrcseppből,  tengervizes spray-ből,  luuf balzsamból,  lázcsillapítóból.  Egy vagyont hagytam ott megint.  🙁
De semmit se bánok,  csak Zalán legyen jobban!  Nagyon rossz látni,  hogy beteg.  🙁 Mindenemet odaadnám,  hogy egészséges legyen! Semmit sem bánnék és semmi sem lenne érte nagy ár.  Egy kedves ismerősöm fel is hívta a figyelmemet,  hogy ha nem étrend kiegészítőkre költenénk vagyonokat,  már akár autónk is lehetne. Ez igaz,  csakhogy nekünk semmi sem fontosabb, mint Zalán! Márpedig mi úgy látjuk, hogy mióta Zalán ezeket kapja, nem volt új daganata. Hogy emiatt vagy amúgy sem lett volna,  azt nincs élő ember aki megmondja. Azonban nagyon jól haladunk. Ha most elhagynánk az étrend kiegészítőket és jönnének újra a daganatok,  mi lenne?  Hiszen annyi bízunk,  hogy az a kis fény már az alagút közelgő végét jelzi!  Annyira hiszünk a gyógyulásban. Mi mindent erre tettünk fel.
Lassan jutottunk el oda,  hogy semmi sem drága ár Zalán gyógyulásáért!  Ahogy látjuk felnőni ezt a kis embert,  amennyi szeretetet tőle kapunk,  egyre biztosabbak vagyunk benne,  hogy jól döntöttünk,  mikor mindent erre tettünk fel! Már nem érdekel,  ha vacsorára (esetleg ebédre is)  csak zsíros kenyér van,  ha valami tönkremegy és nem tudjuk megcsináltatni. Csak Ő gyógyuljon meg!  Nem bánok én már semmit! Csak ő maradjon meg nekünk!  A legkisebb királyfink!  🙂  Ez a tündéri akaratos aranyhajú baba!
Igen,  vannak álmaim… Jó lenne a tönkrement kenyérsütő helyett egy működő,  jó lenne egy nagyobb bojler,  hogy ne kelljen minden este vizet melegíteni fürdéshez…  És jó lenne egyszer úgy végighallgatni/ végigénekelni egy altatódalt,  hogy közben nem szorul el a szívem arra gondolva,  mi van,  ha egyszer a kisfiam végleg elalszik…  De nem!  Talán majd egyszer… Egyszer ez is eljön!
Igen,  lehetne már autónk, sőt,  talán lassan egy kicsi házunk is ha nem táplálék kiegészítőkbe ölnénk a pénzt. De akkor lehet már nem lenne itt ez a mellettem szipogó kis tündérke!
Látjátok,  még csak azt sem írom,  hogy angyalka. Angyalkák a mennyben vannak!  Én viszont Zalánt nem adom!  És míg támogattok,  segítetek és hisztek bennünk és velünk együtt a gyógyulásban,  addig Zalán itt is marad!  Minden kis segítséget nagyon szépen köszönünk!