2014.12.09.

2014.12.09.

Túl vagyunk a télapón. Sajnos Zalán nagyon félt tőle, ha csak megemlítettük neki, már bújt is. Ennek ellenére a csomagot nagy örömmel fogadta. 🙂 Persze, ahogy számítottunk is rá, az “édességet” csak megkóstolta és már félre is tette. Ez nem is akkora gond, hiszen nem szokott hozzá és most úgy tűnik, nem is fog. 🙂 Jutott a csomagba egy kis gyümölcs és kesudió, mogyoró is. Ezeket persze nagyon szereti, így ezek rövid idő alatt el is fogytak. 🙂

Mostanában a nagy favorit a fogmosás. Amint eszik vagy iszik valamit, már fut is a fürdőszobába fogat mosni. Mindig a csajok elemes fogkeféjét próbálja elcsenni, de hát azt nem lehet, nehogy elkapjon valamit! 🙂

Körülöttünk mint mindig, most is zajlanak az események. 🙂 Sokszor már csak nevetünk mi is, hogy mennyit szerencsétlenkedünk. Múlt héten András veszítette el minden iratát, pont a felvételire való jelentkezés előtt 1 nappal, ma pedig villany nélkül maradt már a fürdőszobánk is. Szóval zajlik az élet, nem unatkozunk! Azt hiszem,ez a szó amúgy is hiányzik a szótárunkból. A 4 gyerek mindig ad valami tennivalót. Zalánnak most kezdődik a dackorszaka, ami sokszor inkább megmosolyogtató, mint bosszantó. Szerencsére könnyű kezelni, bármit is talál ki. Legtöbbször elég a megnyugtatáshoz az is, hogy magamhoz ölelem! 🙂

Lassan közelednek az ünnepek és egyre nehezebb minden. Most nagyon jól állunk a betegséggel vívott küzdelemben, de sajnos nincs garancia arra, hogy ez 1 év múlva is így lesz! A teljes gyógyulás a célunk, mégis óhatatlanul előlopakodik a gondolatok legmélyéről a mi van, ha… Minden nap nehéz, de ilyenkor… Mi lesz ha…? Ilyenkor próbálom elterelni a gondolataimat és kényszerítem magam arra, hogy csak előre nézzek! És pontosan a jövő olyan ködös. 🙁 Így most inkább a jelenre koncentrálok és remélem,hogy karácsonykor csak boldog gyermekarcok vesznek körül majd. Elkezdtük kidíszíteni a lakást, próbáljuk a gyerekeket is bevonni a készülődésbe. Persze ők már alig várják a Jézuskát.:) Mi is! Még akkor is,ha egymásnak már évek óta nem veszünk semmit, hiszen elsők a gyerekek! A többi meg majd alakul! Reméljük, hogy jövő ilyenkor is ennyire pozitívan fognak állni a dolgok Zalán körül!

Többen is kérdeztétek, hogy személyesen is meg lehet-e látogatni minket! Természetesen! Mindenkit szívesen látunk, csak annyit kérünk, betegen ne gyertek, nehogy Zalán elkapjon valamit! Az e-mail címünkön továbbra is elérhetők vagyunk: enikopinter35@freemail.hu vagy laszi104@freemail.hu


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

kettő + tizenegy =