2015.03.27.

2015.03.27.

10425161_1016845348345016_6373690568460775880_nIsmét eltelt néhány nap. Igyekszünk a gyógyulásra koncentrálni, de Zalán még mindig nincs teljesen jól. Nagyon hurutosan köhög. Kap köptetőt, inhalálunk, párologtatunk, de nehezen javul a helyzet. Valamivel már jobb, de még messze nincs jól sajnos.

Itthon is elég kaotikus a helyzet. Hogy miért? Igazából magam sem tudom. Valahogy elvesztettem a fonalat, a lelki békémet. Ideges vagyok, feszült. Nem úgy jönnek össze a dolgok, ahogy szeretném, szeretnénk. Már azt sem tudom, miért várom, hogy jobbra forduljon a helyzetünk.

Zalán névnapja hétfőn lesz, de még mindig nem tudom, mit adhatnék neki. Amiről úgy gondolom, hogy tetszene neki, szívesen játszana vele, azt most nem tudom megvenni. Jön a Húsvét és még szintúgy nincs meg semmi. Tudom, hogy András mit szeretne, de az nagyon sokba kerülne, le se írom. Jázmin furuját szeretne, Csenge Jégvarázsos táskát. Sajnos tegnap miután fogorvoshoz vittem őket, bementünk a Plázába, mert a csajoknak pisilni kellett. Csenge lerakta a táskáját és valahogy ott felejtette. Nem telt el 5 perc sem és mentünk vissza, hátha még ott van. Persze már nem volt ott. Benne volt a régi telefonom is. Nem működött már túl fényesen, de neki játszani még jó volt. Nagyon szerette. Azzal feküdt, azzal kelt. Sajnos valakinek megtetszett táskástól és magával vitte. Csenge azóta sír érte. Siratja a szeretett táskáját és a telefonját is. 🙁 Emiatt is ideges vagyok. Magamra is. Talán ha én is jobban figyeltem volna… Volna… Sajnos már nem tudom visszaforgatni az idő kerekét! Próbáltam érdekődni az információn, biztonsági szolgálatnál, hátha valaki leadta, de sajnos nem! 🙁 A kis ember vígasztalhatatlan! De majd az idő… Az majd mindent megold!

Zalánnak sem sikerült még megrendelnem a diabetikus édességeket. Nem tudom mi lesz. Így még sohasem voltam. Lehet, emiatt vagyok kiábrándult, feszült, ideges.

180087_197563676939858_1365975_n Egyre nehezebben oldom meg a dolgainkat. Nehez értek szót Csengével is, aki amúgy is egy külön kis egyéniség. Születésétől fogva különleges. Amúgy sem volt zavartalann vele a terhességem, hiszen ő nem volt tervezett gyerkőc. Éppen visszamentem Jázmin születése után 1 évvel dolgozni, mikor a következő hónapban két csíkos lett a teszt. Mi sem értettük hogyan. Végig ellenérzés volt bennem, mert nem így szerettem volna folytatni az életemet. Ezt akko rha jól emlékszem, úgy fogalmaztam meg, hogy még nem imádtam ki Jázmint eléggé. Végül túlhordtam, farfekvéses volt, a H1N1 hisztéria miatt apa sem lehetett ott a szülésnél. Szóval akkor úgy éreztem, semmi sem jön össze. Végül a farfekvéshez képest simán, épen és egészségesen egy tündéri kislányka született, aki mindig ráncolta a homlokát és mindenre haragosan tekintett az első pillanattól. Folyamatosan úgy éreztem,hogy bűntetnii akar valamiért. Valószínűleg a tehesség alatt ő végig érezte, hogy nem akartam Őt igazán.Születésétől fogva napi 30 percet aludt összesen nappal. Éjjel negyed óránként kelt. Az első évet még az is nehezítette, hogy apa meg se foghatta, mert akkor vígasztalhatatlanul sírt. A gyerekorvos 6 hetesen nyugtatót akart neki adni anno. Persze nem adtunk. 6 hetes babának? Dehogy! Szép lassan elmúlt az első év és kicsit könnyebbek lettek a dolgok.

14907_877633782266174_4696910658888300479_nAzonban a dac megmaradt a mai napig. Csenge az örök ellenálló. Ilyen maradt! És ezért is én vagyok a hibás, mert akkoriban nem akartam! Pedig Isten látja lelkem, imádom! Bármit megadnék neki, hogy boldog legyen. Tudom, hogy szeretne egy sereg dolgot és azért is hibásnak érzem magam, mert ezeket nem tudom neki megadni. Ahogy a testvéreinek sem.

Emiatt is lelkiismeret furdalásom van! Azt mondják, az ember ne vállaljon annál több gyereket,  mint amit biztonsággal el tud tartani. De én nem így terveztem! Nem számítottam Zalán betegségére, a letiltásra, a sok nehézségre. Nem ilyen életet szerettem volna a gyerekeimnek. Nem is tudom kire vagy mire vagyok dühes. A sorsra? Nem,inkább magamra!  És most inkább bele se gondolok, mi vár még ránk Zalánnal, mert azt most, ebben a lelki állapotban el sem tudnám viselni. Próbálok inkább nem gondolkodni!

Nagyon nehéz most az élet!


12 thoughts on “2015.03.27.

  1. Ne légy dühös senkire és semmire Tudom ezt a legkönnyebb mondani,de Te mindent amit meglehet mmegteszel és ez a legfontosabb.ne érezdd azt,sem hogy lányod büntet mert nem akart gyerek nem minden gyerek egyforma és minden gyereknek meg van a saját maga kicsi lelkivilága amit minden gyerek másként ad ki magából.Fel a fejjel igen nehéz az élet még akkor iss he nincs semmi gond,nem még úgy ahogy Neke,hogy összejött minden ,de bízzál Istenben és átsegít ezeken a nehéz iidőkön.

  2. Szia! Figyelemmel kísérem a kis életeteket, így neten keresztül. Nekem is van 3 gyermekem, és nagy tisztelettel nézem, olvasom ahogy a nehézségeket viseled.Nagy erő kell ehhez, és ne büntesd magad, mert te mindent megteszel! Nekem is van egy Jázminom, és olvasom, hogy a te kislányod furulyát szeretne. Soraidat olvasva eszembe jutott, hogy az én Jázminomnak van egy Yamaha furulyája, amit nem használ. Nagyon szívesen oda ajándékoznánk neki. Nem tudom, hogy olvastad-e a facebookon küldött üzenetemet, Miszerint elkezdtem gyűjteni a kupakokat. Már nagyon sok van, de nem tudom, hogy még szükséged van-e rá. Úgy gondoltam ha egy zsák megtelik, nagyon szívesen elviszem neked, mert nem lakunk nagyon messze tőletek. További kitartást, és sok erőt kívánok neked és kis családodnak. Üdvözlettel: Erdősné Mónika

  3. Hol találom az e-mail címedet? Holnapra állítok össze a lányoknak egy kis ajándék csomagokat, benne lesz a furulya is. 🙂 Szeretném megkérdezni, hogy szeretik-e a lovakat, unikornisokat, és hogy van- e dvd lejátszótok, mert a Jázminnak vannak hercegnős dvd-i, és neki már nem kell. Zalán szereti az állatokat (elefánt,jegesmedve,zebra)? A kislányomnak vannak Schleich állatai, lovai amit szívesen odaajándékpzik.

  4. Ne okold magad, én pont azért is szeretlek olvasni mert őszinte vagy. Szerintem a gyerekeid nagyon jó szülőket választottak. Érzik, hogy szereted Őket. Túl lesztek ezen a betegségen, nagyon nagyon bízom benne és utána -biztosan jobb lesz. Ennyi nehézségtől pedig nem csoda, hogy kiborulsz néha, biztosan sok ember van, aki ki sem bírná 🙁 erős vagy! és még valami, lehet nem ártana Neked is segítség, főleg lelki támogatás. Nem tudom, kitől lenne, ezt te jobban, hogy egy barát, családtag vagy külső szakember… saját tapasztalat, nekünk is vannak nehézségeink, más jellegűek de vannak bőven és nekem ez is sokat segít, h kapok ehhez segítséget, a problémák feldogozásához. Üdv és sok erőt kívánok Neked és Zalánnak mielőbbi teljes gyógyulást! szeretettel: Ági

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

kilenc + 8 =