Baleset történt, Zalán megcsípte egy méhecske. 🙁 Mint élete első méhcsípését, elég rosszul viselte. Szegénykém teljesen belebetegedett. 🙁 Gyorsan bekötöttem a kis pracliját ecetesvizes ruhával majd kapott calcimusot is, de szerintem a lelki trauma nagyobb volt, mint a testi fájdalom…

Apa ismét dolgozik (nem is tudom miért írom ezt le, inkább az kellene elújságolnom, ha itthon van) így szokás szerint minden a nyakamba szakadt. A kert, a kikelt állatok, a keltetés, a lakás, főzés… Egyre nagyobb gondot jelent a napi menü megalkotása. Ennek két-három oka is van. Az egyik, hogy Zalán az utóbbi időben egyre kevesebbet eszik. Kicsit aggódok is az étvágya miatt, mert nem tudom miért nem eszik. A másik ok, hogy mivel az összes gyerkőc itthon van, nehéz összehangolni, hogy mindig legyen olyan étel, amit mindenki megeszik. Zalán a rossz étvágy ellenére nem válogatós, de mostanában mindenből csak csipeget. A két fő válogatós Csenge és András. A harmadik ok pedig Zalán diétája.

Zalán nem ehet mindent, mint tudjátok. A fehércukor, fehérliszt semmilyen formában nem lehet jelen az étkezésében. Mivel csökkentett szénhidrát tartalmú diétán van (1g/testtömeg kg) szinte egyáltalán nem kap rizst, krumplit, tésztát és nagyon sok keményítő tartalmú ételt. Valaki nemrég kérdezte (elnézést, elfelejtettem a neved!), hogy ennek mi az oka. Tudni kell, hogy az egészséges sejtek az életükhöz szénhidrátból glükózt használnak fel. A daganatos sejtek azonban nem égetéssel jutnak ehhez, mint az egészséges sejtek, hanem erjesztéssel tejsavvá alakítják. Többek között ezáltal lesz annyira ellenálló a daganatos sejt a kemóra. De ennek hosszú magyarázata van, amit most nem is írnék le. A lényeg az, hogy a daganatsejt cukorigénye hatalmas egy normál testi sejthez képest. Mivel a hatalmas glükózból tejsav erjed, a szervezetet teljesen elsavasítja. Ez ellen a diétán kívül is sok mindent lehet tenni, de nem gondolom, hogy ilyen picike embernek biztos jót tenne!

Így marad Zalán számára a szigorú diéta, ami sokszor nem is olyan egyszerű, hiszen 3 tesója van itthon. Legtöbbször ő is szívesen enné azt, amit a többiek esznek. Ezt persze nem mindig lehet, hiszen nekik nem tudok úgy főzni, mint Zalánnak, horribilis összegbe kerülne. Pontosabban nagyon ritkán tudok így főzni! Amit Zalán kaphat: zöldségek, gyümölcsök, fehér húsok, hal, tejtermékek. Sokan mondják, hogy hasonló elven működik a paleo táplálkozás, de megmondom őszintén, még nem volt időm elmélyülni ennek a rejtelmeiben.

Ennek ellenére igyekszünk Zalánra úgy tekinteni, mint egy egészséges gyerkőcre annak ellenére, hogy tudjuk, még nem egészséges! Sőt! Nagyon is résen kell lennünk, minden apró jelre figyelnünk kell. Hogy miért nem egészséges mikor jelenleg nincs daganata? Hát pontosan ezért sajnos! Mert jelenleg nincs! Mivel annyira veszélyes korban van még, hogy nem tudni, lesz-e új. Sajnos még az orvosok se tudják ezt megmondani, ezért tartanak ilyen szigorú kontrollokat. Reménykedtünk, hogy ha nem lesz új daganat, majd egyre ritkábban kell Budapestre menni, de megtudtuk, ez nem ilyen egyszerű. Pontosan azért kell ilyen sűrűn menni, mert nagy a valószínűsége, hogy kiújul a betegség. 🙁 Zalán jelenleg lát a bal szemével. A jobb szemével is lát valamit. Hogy mit, azt majd akkor tudjuk meg, mikor rendesen el tudja mondani. Addig csak találgatunk mi is és az orvosok is. Ez egy jelenlegi állpot. És sajnos semmi garancia nincs arra nézve, hogy nem lesz új daganat. Ami akár kijöhet a bal (tehát a jó) szemében az éleslátás helyén is. De akár máshol is! Ezek tények és sajnos ezekkel mind számolnunk kell. Beletörődni lehetetlen, elfogadni esélytelen. Minden nap kutatom a jeleket, vajon nem romlik-e a látása. Ha csak dörzsöli a kis szemét, mert álmos, akkor már aggódok. Őrület! De próbálok pozitívan gondolkodni, tartani a diétát, pontosan adagolni a szokásos étrend kiegészítőket. Hogy miért pont ezeket? Ha őszinte akarok lenni, magam sem tudom! Azt az egyet tudom, hogy mióta ezeket kapja Zalán, nem volt új daganat. És ne is legyen!

Hát így éljük a mindennapjainkat “egészségesen”, de a betegség árnyékában. Ennek ellenére semmit sem tiltunk tőle. Ugyanúgy homokozik (itthon!!!), mint a többi hasonló korú gyerek, ugyanúgy futkos az udvaron, mint a tesók. Imád focizni, mindene a labda. Mamánál folyamatosan “legeli” a málnát a bokorról, vagy a borsót. 🙂 Imád az állatok közelében lenni, mamánál állandóan be kell vinni a tyúkólba. Kerül-fordul és már cicával a karjában tér vissza hozzám. Úgy él, mint minden más kisgyerek. Nem szeretnénk bele betegségtudatot nevelni. Ne is érezze, hogy ő más! Éppen elég neki a folyamatos orvosi jelenléttel megbirkózni.

Szombaton András ballagására megyünk. Zalán is jön velünk, hiszen ő ugyanolyan tagja a családunknak, mint bármelyik másik gyerekünk. A különbség csak annyi, hogy míg a többiek a tömegben nézik végig az egészet, Zalánnal biztonságos távolban maradunk. Mint 2 éve mindig. És még 3 évig biztos! És mennyire várjuk már, hogy végre az igazi fény tünjön fel az alagút végén!