Még csak félve és halkan merem mondani, túl vagyunk a tanév 2. hetén is. Eddig úgy tűnik, a kis náthát leszámítva könnyen. Hogy ez a doktorbácsi szupergyors beavatkozásának, vagy az időközben elkezdett Immunotrofina-nak köszönhető, azt nem tudom. Igaz, horror áron adják és a 3 kicsi szedi, de… Csak a betegség ne jöjjön és akkor minden rendben lesz!

Mint látjátok, egy újabb taggal bővült az étrend kiegészítők listája (gyógyszerész javaslatára). Mindent megteszünk azért, hogy minden a lehetőségekhez képest legjobban menjen. Azonban ehhez ti is nagy mértékben hozzájárultok, amit nagyon szépen köszönök magam és az egész családom nevében.

Az anyagi helyzetünk megközelítőleg sem olyan, mint amilyet szeretnénk, hiszen se a lakás, se a gázunk nincs még ebben a hónapban befizetve, fánk sincs egyelőre és kályhánk sem, de legalább egy úton túlvagyunk, illetve Andrásnak van már pár könyve. Igazából most legjobban a német szótárra lenne szüksége, amit az iskolában használnak. Pontosan nem emlékszem, valami Regina írta német-magyar és magyar-német szótár. Az áráról itt se ejtsünk szót! 😀

Mióta elkezdődött a tanév, egy rohanás az életünk. Vagy legalábbis nekem. A suliba/oviba még sikerül időbe beérni, aztán valahogy elcsúszik az egész nap. Zalán egyedül ritkán találja fel magát és mire kitakarítok és elintézem a délelőtti teendőket, addigra vagy százszor vígasztalom meg és az ötszázadik ötletemet is kimerítem. Sajnos hiába próbáltam bevonni a munkába, ő inkább szét szeret pakolni, mint össze. Porszívózni imád, csak nem akkor, mikor én szeretném. 😀 Tegnap már levontam a következtetést, hogy 2-3-4 gyereket sokkal könnyebb lekötni, mint egyet. 🙂 Állandó időhiányban szenvedek, főleg mikor apa nincs itthon (sajnos a napok 90%-ban).

Kicsit félelemmel tölt el a jelenlegi magyarországi helyzet is. Eddig sem voltak rózsásak a kilátások, mert pár napja szóba került, pontosabban elrendelésre került, hogy apának Győrbe kell járnia dolgozni, nem Pannonhalmásra. Erre azért van szükség, mert rövidesen elkészül Veszprémvarsányban a mentőállomás és az oda készülő embereknek egyelőre Pannonhalmán kell lenni. Ezáltal pár ember meg bemegy onnan Győrbe. Hogy ez pontosan mikor lesz, még nem tudni, de at már igen, hogy mégnehezebb lesz nekünk. Sajnos vonattal/busszal nehéz lenne apának bejárni (sokkal előbb és sokkal később menne-jönne), így még ezt is meg kell majd oldani. Ha viszont jövő héttől kihirdetnék a válsághelyzetet… Pf… Apát bárhova berendelhetnék és mindig ügyeletes lenne, tehát bármelyik pillanatban behívható! Ugye neeeeem? 🙁

Hát így éljük mindennapjainkat a betegség árnyékában egészségesen! 🙂 A hosszú utunk egy szakaszát már megtettük, fel nem adjuk, csak nagyon nehéz. Ezért is van szükségünk a ti segítségetekre, amit még egyszer is nagyon szépen köszönünk! Továbbra is szívesen fogadunk felajánlásokat az október 10-i pannonhalmi rendezvényünkre. Hogy pontosan mire lenne szükségünk, azt egy pár nappal ezelőttii postunkban megtaláljátok! Köszönjük mindenkinek, aki segít!

Továbbra is nagy erővel gyűjtük a kupakokat, elemeket, régi, rossz, nem működő mobiltelefonokat. Hogy ennyivel is könnyebb legyen. Sajnos a kupakoknak még mindig csak 61Ft-ot adnak kilójáért, de kitartóak vagyunk! A kupakgyűjtő pontjaink címét továbbra is a “Hogyan segíthetsz” menüpont alatt találjátok!

Köszönjük, hogy velünk vagytok és kérünk, segítsetek továbbra is, mert nagy szükségünk van rá! Sajnos!