2015.12.01.

2015.12.01.

Nagyon jól aludtam a körülményekhez képest. Gondolom ezt tette a múlt éjszakai 3,5 óra alvás és a kimerültség. Nem bánom!

Gyorsan elolvasgattam az este és éjszaka folyamán érkezett hozzászólásokat, leveleket. Mire a végére értem, jól kisírtam magam. Könnyebb nem lett, de jól esett. Köszönöm mindenkinek a sok biztatást, jó szót!

Tegnap miután leírtam a gondolataimat és apa elolvasta, elmondta, hogy akkor, abban a pillanatban neki is az volt az első gondolata, hogy el akar válni. Elmenni, elfutni, soha vissza nem nézni. Érdekes, mennyire hasonlóak a gondolataink.

Ma apa dolgozik, Csenge sajnos még mindig beteg, így szó sem lehet oviról, úszásról meg főleg nem, pedig imádja és az óvónéni szerint kiemelkedően ügyes a vízben. Sajnos mi ezt most kihagyjuk. Még mindig nagyon köhög és náthás, így nem merek karácsony előtt egy tüdőgyulladást megkockáztatni. Mondjuk máskor sem! Ennek ellenére ma látogatást teszünk az oviban, mert fényképezés lesz. Minden évben annyira gyönyörű képek készülnek, hogy ezt nem akarom kihagyni!

Lassan kel a nap és keltenem kell Jázmint, útnak kell indítanom az iskolába. András már elment! Tegnap volt a névnapja és ebben a káoszban, ami tegnap körülvett, még egy szelet csokit sem vettem neki, elfelejtettem. Szégyenlem magam! 🙁 Ilyenkor is azt mondjátok, hogy jó anya vagyok?

De most már indul a nap, össze kell szednem magam, mert a gyerekeknek arra az anyukára van szüksége, akit eddig is láttak. Mindig el tudtam rejteni a fájdalmam, most is menni meg! Megyek, mert Zalánnak még jobban kell szüksége van rám. Az első szabad percemben körülnézek újra az étrend kiegészítők terén, hátha találok valami csodaszert, amit eddig nem vettem észre! Mert Zalánnak új esély kell! Megyek, mert Zalánnak újra szerető családra és biztonságra van szüksége. Játékra, mókára, szeretetre.Megyek, mert Zalánnak karácsonyt kell teremtenem a semmiből. Mert a végrehajtó még mindig le fogja vonni a fizetést! Megyek, mert mennem kell, mert tennem kell a dolgom akkor is, ha a szívem darabokban van. Mert anya vagyok! És mert Zalánnak mostantól még ennél is jobban kell akarni a gyógyulást!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

nyolc + 4 =