Gyönyörű szépen süt a nap, kifejezetten jó idő van! Imádom a tavaszt! A madarak csiripelését, a fű zöldjét, a virágok illatát… Hiszek benne, hogy ez a tavasz meghozza végre a gyógyulást és mehetünk kontrollra! Kontrollra és nem műtétre!
Sajnos látom a viharfelhőket is, amik óhatatlanul körülvesznek minket, de míg nem közvetlenül a fejünk felett vannak, addig próbálok nem foglalkozni velük!
Hónap utolsó napja van és mégis hátravan még 3 nap ebből a hónapból (ha értitek!). Mennyi mindent történt ebben a 31 napban! Az autó, anyu, a szoba rendbetétele, a szinte állandó betegség… Még leírni is sok! És velünk ez mind megtörtént! Nem bánom, túl vagyunk rajta!
Úgy lépünk át a következő hónapba, hogy már csak jobb jöhet! Sokszor kényszerítem magam arra, hogy csak a szépre gondoljak. 🙂 Viszont mikor a baj kerüldöz, akkor az ember hajlamos magát átadni neki. Igyekszem ellenállni! 🙂
A hétfői villanyproblémát apa ideiglenes megoldással megoldotta és azóta még a mosógép sem vacakol. 🙂 Talán ennek örülök a legjobban. Igaz, a hajszárító végleg megadta magát de ez talán a legkisebb gond.
A kertben is sikerült elveteményezni, már csak várnunk kell a termésre. Anyu is végre lábraállt (pechemre a szája is kinyílt).
Zalán még köhög,  de az utóbbi egy-két napban már kevesebbet. Talán most minden végre a helyére kerül!
A lakást meghirdettük, több ingatlanossal is beszéltem, remélem hamar elmegy és akkor mégegy gonddal kevesebb!
A jövő hónap sem tűnik egyelőre egyszerűnek, hiszen minimum kétszer, de valószínűbb, hogy háromszor kell Pestre mennünk és az autót is műszakiztatnunk kell. De majd mindent lépésről lépésre! Most egy a lényeg, Zalán gyógyul! Minden rendben lesz! Hiszek benne!
Nem hiszem, hogy bármi is véletlenül történik, mindennek oka van. Hogy mi? Sokszor nem tudjuk. Mindenesetre köszönjük, hogy velünk vagytok, követtek, szerettek minket! <3