Apa kezének sérülésével nem feltétlenül lett könnyebb az életünk. De ez bármelyik családban előfordulhat és meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy most pár hétre kiesik a munkából itthon és a mentőknél is.

A gyerekek betegségével már nehezebben barátkozom meg. Csenge itthon van, napok óta köhécsel, de kb. fél percenként, fáj a torka. 🙁 András elment iskolába úgy, hogy fullad, pedig nem asztmás. Valószínűleg tüdőgyulladása van. Legalább is ijesztően hasonlóak a tünetei az előző tüdőgyulladásához. De nem maradt itthon, bármit is mondtam neki. Nem akar mulasztani.

Jázmin még bírja, Zalán néha tüsszent egyet-egyet. Remélem nem lesz belőle semmi, mert 25-én MRI. 🙁 Nagyon nem várom! Tegnap már mondta apának, hogy nem akar menni, mert ott lesz tű. Megértem! Én se szeretném, ha összevissza bökködnének.

De szerencsére addig még van pár napunk, bár vészesen közeledik az utazás napja. A kocsi pedig… Van egy frankó kis vágás a jobb első abroncson, ami elég mélynek tűnik ha jobban megnézem és most nem tudok gumit cserélni.

És ez még csak a legkisebb gond! Mindegy! Vagyis nem, de annyira zsibbadt az agyam az elmúlt napok gyűlő bajától, hogy képtelen vagyok normálisan gondolkodni.

Zalán se viseli jól a bezártságot, hiába van itthon ma Csenge is. Egyszerűen nem találják fel magukat. Gőzöm sincs mivel tudnám úgy lekötni őket, hogy én is haladjak a munkámmal, mert a lakás lassan már felismerhetetlen a mosandó és az elrakandó ruhahalom alatt. A rajzolás, gyurmázás csak 5 percig tartó nyugalmat ad és 10 percnyi takarítást, mert faragvány nézeget az asztal alatt és gyurmahegyek a kanapé szövetében. A kockázás sem “kifizetődő”. Hogy éltük túl az elmúlt telet? Nem is értem!

Gondolom más is hasonló problémával küzd. Persze a kis apró gonoszkodások ilyenkor se maradnak el Zalántól, bár lassan veszít a kreativitásából. 🙂 Ennek azért örülök! Tegnap viszont mikor fel-le futkozott a lépcsőn, nem feltétlenül örültem. Mindig féltem, hogy leesik. De most ez az időszak van. Aztán majd alakul minden, igaz? Csak ezt a napot kell ma túlélni.