Pintér László Zalán

Tegnapelőtt este volt egy rövid de érdekes beszélgetésem Zalánnal. Azt kérdezte, mikor megyünk Budapestre. A válaszomra, majd a feltett “miért” kérdésemre azt felelte, “mert beteg vagyok”. Mikor mondtam neki, hogy ő nem beteg, csak annyit válaszolt, ja, akkor csak vicceltem.  Nem egy nagy beszélgetés, de elgondolkodtatott vajon ő mit ért már a körülötte zajló dolgokból. Apától is és egy retinoblasztómában érintett másik embertől is próbáltam megtudni, mikor tudatosult bennünk a betegségük, illetve egyik vagy mindkét szemük vaksága, de konkrét választ…

Read More Read More

Annyi minden történt tegnap is, hogy leírni is sok. De már reggel az érzelmek viharába kerültem. A busz indulása előtt 2 perccel még nem volt meg András bizonyítványa, hiába rágtuk a szájába előző este, hogy pakolja össze a holmiját, mert reggel iskola. Így történt az is, hogy első nap reggelén elszakadt a táskája (idén nem kapott újat, azt mondta jó neki a régi) de olyan helyen, amivel nem tudtunk mit kezdeni. No akkor jó reggelt!  A lányokkal semmi gond nem…

Read More Read More

És újra becsengettek. 🙁 Jaj, de nem vártam ezt a napot! Kezdődik az iskola, a tanulás, a betegségek, az aggódás… És most már 3 iskolásunk van.  Az utóbbi napok nagyon rohanósak voltak. Legalábbis nekem! Apának is be kellett iratkoznia az iskolába, ami szintén nem ment zökkenőmentesen, mert az iskola egy napot tűzött ki beiratkozásra és csak a délelőttöt. Rengetegen voltak és nagyon lassan ment, így tulajdonképpen apa 4 órát állt a sorban úgy, hogy reggel szolgálatból lépett le hulla fáradtan….

Read More Read More