2017.02.20.

2017.02.20.

A hétvége nem alakult a legjobban, de fő az optimizmus, túléltük. 🙂

Végre elkezdődött a fűtés kiépítése a házban, így szombaton szinte egész nap ott voltam. Az 5 fokos benti hőmérséklet viszont nem tett túl jót, estére már rosszul éreztem magam és belázasodtam. Vasárnapra pedig Jázmin kezdett köhögni. De annyira, hogy nem sokat aludtunk. Most már tényleg jöhetne a tavasz, elegem van a sok betegségből!

Zalán jól van szerencsére és remélem egyikünk se fertőzi meg semmivel. Apa viszonylag sokat itthon volt a múlt héten, mivel csak 1 szolgálata volt, így a ház is szépen halad. Mint említettem,  a radiátorok a helyükre kerültek és elkezdődött a csövek kiépítése is. 🙂 Az alsó szinten majdnem kész a konyhában a csempézés, illetve a szobában is felkerült az álmennyezet. 🙂 A felső szinten már csak festeni kell a szobákat, illetve padlózni. Most kell még csak az összefogás, segítség, hiszen a leglátványosabb és legdrágább szakaszba léptünk! Nagyon hálás vagyok mindenkinek,  aki segít anyagilag vagy munkával. Mert bizony nagy segítség ez nekünk! A két baráti család, a fiúk, akik apával együtt folyamatosan dolgoznak, hogy Zalán méltóképpen élhessen! 

Ő pedig már türelmetlen. Szeretne játszani a szobájában, ahol van hely az autóknak és traktoroknak. Szeretne aludni a saját verdás ágyában, az autós szőnyegen pedig játszani. A hosszú folyosón távirányítós autót eregetni… A fürdőszobában nem fázni. Mert nálunk a fürdőszobát nem lehet befűteni, a házban viszont lesz ott is radiátor. 🙂

A lányok emeletes vagy galériaágyról álmodoznak, András saját birodalomról. 🙂 De biztos vagyok benne, ezek is sikerülni fognak idővel. Most Zalán a lényeg, a mozgatórugó. A többi pedig majd alakul! Mert így lesz!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

tizenkettő + 12 =