Már megint nem hagynak aludni a problémák. Még el se kezdődött az április, de már azon aggódom, hogy lesz. Egyre lejjebb csúszunk, nincs megállás. És nincs megoldás.

Teljesen lemerített a betegség, a két rezsi, a házzal járó költségek, a hitel. Tudom… Mindig az anyagi problémák. Sajnos igen! Mikor már el kell döntenem, hogy főzök vagy pl. valamit befizetek… Utálom magam, hogy nem találok rá megoldást.

Zalán pedig közben nyugodtan alszik mellettem, nem is sejti milyen indulatok dúlnak bennem. Ezek már nem is indulatok, hanem a tehetetlenség.

Az lenne a legjobb, ha végre át tudnánk költözni, mert így a két rezsit nem tudjuk fizetni. Be kell látni, nem megy! Gondolkodom milyen megoldás jöhet szóba, mert padló még mindig nincs és addig Zalán nem költözhet. Tehát ott tartunk,  ahol a part szakad. 

Jön a húsvét, a jóidő, két születésnap… Annyira nem akarok gondolkodni! Csak aludni szeretnék, hogy addig se kelljen a probémákra gondolni, osztani és szorozni. Számolni… Minek? Hisz tudom, hogy úgysem jövünk ki a hónapban. Most sem, nem hogy a következőben… 

Istenem, ha átköltözhetnénk, havi 60 ezer Ft-unk maradna meg! De ez csak álom! 🙁

Aggódom Zalán miatt is. Tegnap a reggeli ökendezést leszámítva jól volt. Egész nap tett-vett, játszott, evett és ivott. Nem utalt semmi jel betegségre, csak a reggeli lár perces történet. Ez a hirtelen jövő hányinger viszont halálra rémít, mert nem tudom mitől van! Már az összes féle létező probiotikumot végigpróbáltuk, hátha… Igaz,  az Enterolt semmi pénzért nem venné be, azt mondja, hogy büdös. Pedig lehet pont az hatna.

Nem tudok aludni a problémák miatt. Mert egyszerűen úgy érzem, az erőm végére értem és már képtelen vagyok megoldást találni. Többször is írtam az utóbbi időben,  rettenetesen fáradtnak érzem magam, már gondolkodni is fáj!

Rengeteget segítetek és ezt nagyon szépen köszönöm nektek. Mégis úgy érzem, legyőznek a gondok és nem tudok megfelelni Zalánnak és nem tudok megfelelni nektek! Ne haragudjatok,  nagyon el vagyok keseredve!