Csak úgy szaladnak el a napok, egyre közeledik az annyira nem várt tanév. 🙁 Mi szerencsére készen vagyunk, már csak a könyvosztást várjuk.

Itthon minden a megszokott rendben megy, apa sokat dolgozik, én itthon, Zalán próbálgatja a határokat, Csenge a szokásos ellenálló. Jázmin és Amdrás pedig sokat segít! 🙂

Erre tegnap sajnos szükség is volt, mert nem érezem jól magam. Szédültem, gyenge voltam, még talán a gyomrom is fájt. Apa szokás szerint dolgozott. András szerint kimerültem. Lehetséges, hiszen rengeteg az idegeskedés és mikor hétfőn orvosnál voltam, neki is egyből ez ugrott be. Ha pihenni nem is tudtam, de a gyerekek segítsége miatt kicsit “light-osabb” napom volt.

Éjszaka sem alszunk jól, Zalán nagyon nyugtalan és sokat forgolódik álmában. Főleg mióta beköltözött az ágyunkba, hiszen mellettem a legjobb aludni. 😀

Pár napja apa éppen itthon volt este is és őt kértem meg, hogy készítse el Zalán ágyát. Zalán bement után a szobában és kérdezte, hogy mit csinál. Apa mondta neki, hogy csinálja az ágyát, hogy le tudjon feküdni. Mire Zalán kibökte, hogy jó, de ő “anya ágyában” alszik. Erre apa, hogy nem baj, hogy ő is ott alszik? 🙂 Zalán megdöbbenve:

– Miért, te is itt laksz? 🙂

No, szóval nálunk így megy. 😀 Lassan a gyerekek már kételkednek, hogy apa tényleg itt lakik és lassan tényleg képet kell kitennem róla. 😀 Jó, így vicces, de azért a mindennapok nem olyan rózsásak! Azért alakulunk. Csak Zalán legyen jól, a többi meg nem számít! 🙂